Horváth Sándor teológus és életmód tanácsadó tartott előadást a TIT-Castanea Barabits Elemér Kertészeti Szabadegyetem keretében a soproni TIT-ben „Serdülőkori problémák a természet tükrében” címmel. Az előadást fuvoladallam kísérte.
Horváth Sándor elsőként azt a kérdést tette fel, hogy hogyan kell a serdülőkkel úgy foglalkozni, hogy azokból becsületes, jóravaló emberek váljanak. Kifejtette, hogy serdülőkorú diákok között osztottak szét kérdőíveket soproni középiskolákban, amelyekben az életmódbeli sajátosságaikról kérdezték őket. A diákok készségesen válaszoltak. A serdülőkori problémák nagyon fontos részei az ember életének. Ha felkészül a szülő a gyermek életében elkerülhetetlenül fellépő serdülőkori válságra, és ezzel jól tudja kezelni, akkor a gyermek felnőttkorában jókedvvel fog visszaemlékezni arra, amit a szülei belé neveltek.
Az ember genetikai és érzelmi felépítésében évezredek óta ugyanazokat a jellegzetességeket hordja magán csak a környezet más és más hatással volt és van rá a történelem folyamán. Ez pedig a természettel való kapcsolatára is hatással van. Az ember természettel való kapcsolatát a biblia szemszögéből a következő bibliai idézet világítja meg a legjobban: „és vevé az úristen az embert és helyezteté az éden kertjébe, hogy őrizze és művelje azt” A természet tehát a bölcsőtől a sírig elkíséri az embert. Az Isten szabad akarattal áldotta meg az embert. Az ember viszont önző volt, csak a pénzzel törődött. Ennek lett eredménye korunk a súlyos környezeti válsága.
Mit tehetünk? A bibliában benne van, hogy az erkölcsök meg fognak romlani majd egyszer az emberiség történetében. Ennek fényében az 50-es évek előtti Magyarországról beszél az előadó, vagyis saját gyermekkorának éveiről, amikor még nem volt televízió és internet. Akkor még volt tisztelet a fiatalokban a szüleik iránt továbbá mély Istenfélelem volt az emberekben. Sokgyermekes nagycsaládok voltak, ahol a testvérek gondját viselték egymásnak, a nagyobbak a kisebbeknek. Beavatták őket a gyermekkor foglalatosságaiba és tevékenységeibe: favágás, kertészkedés stb., tehát a fiatalok alkotó tevékenységet végeztek, és szoros kapcsolatban álltak e természettel. Az idősek iránti tisztelet jeléül párválasztásnál mindig kikérték az idősek véleményét. Az idősek persze nem kényszerítették rá akaratukat mindenáron a fiatalokra.
Mindennek köszönhetően ezekben az időkben is előfordultak ugyan magatartásbeli kilengések a fiatalok körében, de csak elvétve. A mai korban sok kilengés tapasztalható a fiataloknál. A fiatalok nehezebb helyzetben vannak, mivel egyrészt a modern tömegkultúra is negatívan hat rájuk, másrészt pedig a családok szétesése, a válások nagy száma is nehezíti a helyzetüket. Könnyen kerülnek rossz társaságba: alkohol és kábítószer közelébe. Emiatt az időseknek feltétlenül oktatniuk kell a fiatalokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a gyermek olyan környezetben nőtt fel, amely egy kicsit is előremutató volt, vagyis szépet és jót adott neki, akkor meg tudta állni, hogy ne térjen rossz útra. Ennek bizonyítékául Mózes példáját veszi a bibliából az előadó, és még sok egyéb más bibliai alak példáját is.
A legfőbb példa Jézus Krisztus, aki megmutatta, hogy nem önzően, hanem mindig mások áldására kell élni, és ezt az elvet kell érvényesíteni a gyermekvállalásban is. Végül előadja a soproni középiskolákban megkérdezett fiatalok körében nyert tapasztalatokat, hogy hányan dohányoznak közülük, hányan fogyasztanak alkoholt, hányan érdeklődnek közülük a kultúra iránt stb. Végül arra inti a szülőket, hogy a gyermekeket már kiskorukban a természet szeretetére kell nevelni, mert ez mindenképpen segítséget jelent a gyermek jó útra terelésében, továbbá csak így válhatnak a jövő generációi a hanyatló természeti környezet megmentőivé. Az előadás a hallgatók közötti véleménybörzével záródott, ahol a jelenlévők is elmondhatták véleményüket, majd ingyenes palántaosztás következett.
Horváth Sándort arra való tekintettel, hogy láthatóan erősen keresztény szellemiségű, továbbá a természet szeretetére épülő előadásról volt szó, arról kérdeztem, hogy mi a véleménye arról, hogy manapság ez a természetszeretet, vagy inkább úgy mondanám, hogy természetimádat erősen összefonódik egyes alternatív vallási irányzatokkal. Így: New Age, újpogányság stb. Miben látja ennek veszélyeit, és hol húzódik a határ a keresztény dogmatika keretei között maradó természetszeretet, és ezen alternatív vallási irányzatok tanításai között. Horváth Sándor válaszában kifejtette, hogy a természet a teremtőnek van alárendelve, így nem közvetlenül a természetet kell imádni, hanem Istent, a természetet viszont ápolni és gondozni kell, mint Isten teremtményét, így ezeknek az alternatív irányzatoknak az útja nem járható.
A videó itt megtekinthető:
http://www.youtube.com/watch?v=UfXcPap7r1k&feature=channel_video_title
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése