Holt jelenés

Szomorú homályban,
Karcsú, kopott
Kövek körében,
Zárvány dallam
Csendül fel az ódon
Kőkorban táncoló
Vízköpőarcok övében.
Hideg révedésben
Néznek egymásra,
Holt jelenésbe
Merül minden lét
A felcsendülő
Áhítat lángján,
És ott, az ős
Szent álomban
Mártírrá leend
Lelkem virága.
Megtisztul mind
A lét, és a mindeség
Szonátáit zengve
Támadok fel,
Mint az élet
Siráma, hirdetni
Az örök ádozatot
Érted teremtés
Fényének világa,
Krisztus királya.

A vers Arvo Pärt: An den wassern zu Babel című zeneművének hatására készült. A zene itt meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=LUb_7N3U38E

Az élet játék véletlenszerű mintázatainak kimenetele

Az alább belinkelt facebook videókon a John Conway amerikai matematikus áldal kidolgozott élet játék nevű nullszemélyes játékot játszom végig összesen négyszer. Ez egy híres matematikai játék, ahol a játékosnak csak egy kezdőmintázatot kell megadnia négyzetek bejelölésével a játékfelületen, majd figyelnie, hogy hogyan fejlődik a mintázat. A játék lépéseit, vagyis a mintázat további fejlődését teljes egészében a számítógép számolja ki. A játék állítólag sok szállal kapcsolódik az úgynevezett sejt automatákhoz a műszaki tudományok területén, illetve jelentős filozófiai mondanivalója is van.
Az általam végigjátszott játékoknak az a jellegzetessége, hogy a bejelölt négyzetek mintázata teljesen véletlenszerűen volt kialakítva. Ehhez az Excel nevű táblázatkezelőt hívtam segítségül, amelyben van egy függvény, ami a táblázat egyes celláit véletlenszerű sorrendben színezi be. Így a beszínezett cellák sorrendje biztos, hogy a véletlen törvényszerűségeinek engedelmeskednek, és nem az én szubjektív gondolatvilágomnak. Majd az így kapott mintázatot másoltam át mind a négy alkalommal az életjáték programba.
A mintázatok mind a négy alkalommal másmilyenek voltak, de mind a négyszer véletlen kialakításúak. Továbbá azt kell még tudni az élet játékról, hogy annak végkimenetele sokféle lehet. Lehet, hogy az alakzat a végtelenségig fejlődik, lehet, hogy a fejlődés egy ponton véget ér, és a végeredményként kapott alakzat két állapot között a végtelenségig oda-vissza mozgást végez, végül lehet az is, hogy végeredményként statikus alakzatot kapunk, ami egy helyben áll.
Az alábbi videókon pedig az látható, hogy mind a négy esetben egy három besatírozott négyzetből álló, mindig ugyanolyan formában oda-vissza mozgást végző alakzatot kaptunk végeredményként. Én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ez összefüggésben van e azzal, hogy az alakzatok véletlenszerűek voltak, és milyen összefüggésben van vele. Ha egy matematikus véletlenül az oldalamra tévedne, szívesen venném, ha megmagyarázná ezt nekem.

https://www.facebook.com/ferenc.lengyel.14/videos/vb.100003812072796/826276270842768/?type=2&theater

https://www.facebook.com/ferenc.lengyel.14/videos/vb.100003812072796/825179677619094/?type=2&theater

https://www.facebook.com/ferenc.lengyel.14/videos/vb.100003812072796/825050870965308/?type=2&theater

https://www.facebook.com/ferenc.lengyel.14/videos/vb.100003812072796/826881530782242/?type=2&theater

Az emberi tudat, mint a mechanikusság és az organikusság egysége

Tulajdonképpen a filozófia tudományának kezdetei óta vita folyik arról, hogy mi az emberi tudat, ez a vita pedig korunkban felerősödött, amikor kezd megjelenni a tudományban a mesterséges intelligencia fogalma, és az emberek gondolkodó számítógépeket akarnak építeni. Ennek a vitának az egyik legfontosabb mérföldköve korunkban Kurt Gödel nemteljességi tételének megjelenése, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy a matematika tételei közül nem minden tétel bizonyítható, vagy cáfolható, másrészt a matematikusok szerint azt is bizonyítja, hogy az emberi gondolkodáshoz hasonló folyamatokat nem lehet előállítani pusztán mechanikus módszerekkel. Így egy mechanikus elveken működő gép soha nem válhat az emberhez hasonlóan gondolkodó lénnyé. Ehhez olyan organikusan működő szervezetek kellenek, amelyek csak a biológiai rendszerek esetében vannak jelen.
Itt felvetődik a kérdés, hogy mit is kell érteni mechanikusság és organikusság alatt. Mechanikus rendszerek alatt általában olyan fizikai rendszereket értünk, ahol a mozgás csak egymástól elkülönülő testek közötti hatásláncolat útján keletkezhet. Így például egy mechanikus gép csak úgy léphet működésbe, ha valaki egy kar meghúzásával bekapcsolja, majd ennek hatására a benne lévő fogaskerekek közül egy meglök egy másikat, majd ez a másik egy harmadikat, és így tovább. A mechanikus rendszerek meglétét a középkori teológusok azért tartották paradoxnak, mert a hatások láncolatában mindig kell lennie egy első ható oknak, első mozgatónak akire, vagy amire már nem volt hatással semmi, ez pedig csak az emberhez hasonló élő, önmozgó valami lehetett, amit általában Istennel azonosítottak.
Organikus rendszerek alatt viszont olyan képződményeket értünk, ahol nem egymástól elkülönült testek hatnak egymásra, hanem amelyek valamiféle egységes egészet alkotnak önmagukban. Az organikus biológiai objektumok alapjai a kémiai rendszerek ahol, ha az anyagokat alkotó összetett molekulákból egy elektront vagy atomot eltávolítunk, akkor ez az egész anyagformát átalakulásra készteti. Így ha egy kilogramm műanyag molekuláiból eltávolítunk egy atomot, akkor másfajta anyaggá alakul át, míg ha egy mechanikus gép alkatrészei közül eltávolítunk egy fogaskereket, akkor a gép nem alakul át más géppé, legfeljebb működésképtelenné válik.
Az organikus kémiai és biológiai rendszerek elemei tehát nem különíthetőek el egymástól, azok egységes egészet alkotnak. Felmerül a kérdés tehát, hogy akkor az emberi tudat organikus, vagy mechanikus képződménynek tekinthető e. Véleményem szerint a tudatot inkább úgy definiálhatjuk, mint az organikusság és a mechanikusság egységét. De vegyük szemügyre először is, hogy mi is az a tudat. A tudatot általában azáltal szokás megkülönböztetni a mechanikus képződményektől, hogy az képes önmaga módosítására. Képes önmagát bizonyos helyzetekben más irányba terelni, képes önmagát irányítani, míg a mechanikus rendszereknél az egymástól elkülönülő elemek csak azt a mozgásformát vehetik fel, amelyet a rájuk gyakorolt hatás kijelöl neki.
Egy másik golyó által meglökött golyó csak abba az irányba tud tovább lendülni, amelyik irányba a másik golyó ellökte. Saját irányát soha nem tudja módosítani, önmagát soha nem tudja irányítani. Ez a tény pedig arra utalna, hogy a tudat nem mechanikus, hanem organikus képződmény? Amikor azt mondjuk, hogy a tudat képes önmagára hatást gyakorolni valójában két dolgot mondunk ki. Egyrészt azt mondjuk ki, hogy képes hatást gyakorolni valamire, ami mechanikus jellegzetességre utal, hiszen maga a mechanikusság lényegében a hatások láncolatát jelenti. Másrészt pedig azt mondjuk ki, hogy azzal, amire hatást gyakorol, egységet képez. Hiszen önmagára gyakorol hatást, és minden dolog egységet képez önmagával. Az egység pedig a fentiek értelmében az organikusság sajátos jellegzetessége. Ha a tudat tiszta organikusság, azaz egység, lenne mechanikusság nélkül, mint a növényi létformák esetében, akkor nem tudna hatást gyakorolni más dolgokra, mint ahogy a növényi létformák is inkább elszenvedik a rájuk gyakorolt hatásokat helyhez kötött lények révén.
Ha pedig tiszta mechanikusság lenne organikusság nélkül, akkor nem lenne egy azzal, amire hatást gyakorol, vagyis önmagával, és nem tudná irányítani önmagát, hanem csak másra tudna hatást gyakorolni egy rá irányított másik hatás jóvoltából, ahol például őt meglöki valami, aminek hatására ő is meglök másvalamit. Tudat tehát ezek alapján nem tisztán mechanikus, és nem is tisztán organikus képződmény, hanem sokkal inkább az organikusság és a mechanikusság valamiféle egysége saját véleményem szerint.

Felhasznált Irodalom:

Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach, Typotex Elektronikus Kiadó Kft. (Budapest), 2005.

Milyen Big Data alkalmazás építhető a weboldalak szövegeiben található GPS adatokra?

Tegyük fel, hogy én írok egy olyan keresőt, vagy hozzáadok a már létező Google keresőhöz egy olyan új keresőszolgáltatást, amely GPS koordinátákat rendel az interneten található weboldalakhoz a rajtuk található szövegekben, képekben vagy videókban található helyrajzi adatok alapján. Ha például egy weboldal szövegében szerepel az, hogy a Sopron Fő tér 1.-ben történt valami, vagy a rajta található kép által ábrázolt helyszín beazonosítható a térképen, akkor ezeknek a helyeknek a GPS koordinátáit a kereső hozzárendeli a weboldalhoz, és ezek alapján a GPS koordináták alapján kereshetővé teszi a weboldalakat. Szerintetek milyen Big Data alkalmazásokat lehetne fejleszteni egy ilyen kereső adatbázisra?

Remény világossága

Remény világossága,
Melyben látlak
Odafönt Krisztusom.
Ott szent fényesség
Vagy, idelent
Áldott kőtemplom,
Melyben szentséged
Szétáradá, szétterülé,
És magához öleli
A létet melynek fénye
A megszentelt természeté.
Az én testem is
E kövek közé
Menekül, hol
A sötétségbe
Fojtott nyugalomban
A lélek nyugalmát
Lelé, tekintete
Mégis tovább
Emelkedik az
Örök remény
Világossága felé.

A vers ismeretlen középkori szerző által komponált Christe redemptor című zenemű hatására készült. A zene itt meghallgatható: http://www.deezer.com/album/6537494

A Start-Up szektor és a jobboldal közeledése?

Igen! Végül is tény, hogy az úgynevezett Start-Up ágazat, vagyis az információs társadalom előretolt bástyája sajátos individualizmusa miatt inkább a baloldal felé húz. De erre nem megoldás az, hogy szétzúzzuk ezt az ágazatot, hanem csak az, hogy beintegráljuk őket egy jobboldali, konzervatív gazdaság és társadalompolitika keretei közé. Például úgy, hogy egyrészt államilag támogatjuk a hagyományos kollektivista ipari struktúrákat elutasító Start-Up vállalkozások létrejöttét és fejlődését, ugyanakkor a tevékenységüket megpróbáljuk összehangolni a hagyományos, állam által irányított ipari struktúrák tevékenységével például úgy, hogy legyenek ezeknek a vállalatoknak a beszállítói. Én Magyarországon is támogatnám a Start-Up szektor és a jobboldali Fidesz kormány közeledését. Szükség lenne erre.

http://www.hirado.hu/2016/12/16/teslakkal-uberezik-a-trump-adminisztracio/

A természetben fellelhető információ energiává alakítása

Nemrég beszélgetésbe elegyedtem egy biológus-könyvtáros ismerősömmel a természetben fellelhető információ energiává alakításáról. Tudvalévő, hogy az élő természetben folyamatosan képződik a többnél több információ. A genetikai információtól kezdve a növények és állatok változatos külső mintázatáig. Az illető ismerősöm azt állította, hogy ez nem lehetséges, én pedig amellett kardoskodtam, hogy ennek véghezvitele elképzelhető. Az ismerősöm első ellenérve az volt, hogy az információ nem energia, hanem valamiféle meta dolog, és mivel nem energia, az információból való energianyerés olyan lenne, mintha a semmiből nyernénk energiát, ami ellenkezik az energia megmaradás fizikai törvényével, és ez a gondolat így az örökmozgó körüli vitákra emlékeztet.
Erre az én válaszom az volt, hogy a természetben spontán keletkeznek az információk, és minden információ keletkezéséhez energia kell. A növények és az állatok is táplálékbevitellel, vagyis energia bevitelével építik fel külső mintázataikat, egy könyv legépeléséhez szintén energia bevitel kell, minden információ felépítéséhez energia befektetés szükséges, ha pedig energiát nyerünk ki az információból, akkor lényegében ezt a már befektetett energiát nyerjük vissza, így ez a folyamat nem jelent a semmiből való energianyerést, nem ellenkezik az energia megmaradás törvényével.
A következő ellenérve az volt az információ az csak az emberi vagy az állati szubjektum számára létező dolog. Ahogy például egy könyv eszmei tartalma csak az emberi elme számára létezik valamilyen formában, vagyis olyasmi, ami a valóságban nem létezik, és nem létező dologból nem lehet létező dolgot (energiát) nyerni. Márpedig ha az információ létrejöttéhez energia befektetés, vagyis valami létezőnek a befektetése kell, akkor annak valamiféle objektívan is létező dolognak kell lennie. Annak megítéléséhez, hogy az információ csak az emberi szubjektum számára létezik, vagy valamilyen objektívan is létező valóság, kell találni valamilyen matematikailag, vagy fizikailag mérhető tulajdonságot az információban. Ha van ilyen, akkor már tudjuk, hogy az információ objektívan is létező valóság.
Márpedig van ilyen. Ez pedig nem más, mint a rendezettség. Mi a rend és a rendezetlenség közötti különbség?
Ha megtekintjük az alábbi nullákból és egyesekből álló sorozatot:

0101010101010101

akkor mindenki azt mondaná, hogy ez a sor rendezett, hiszen a 0-ák és egyesek szabályozott sorrendben követik egymást. Ha viszont az alábbi sorra tekintünk:

001011000110011101

Akkor nyilván azt mondanánk, hogy a sor rendezetlen, de nem tudnánk megfogalmazni, hogy miért. A rendezetlenség fogalmának egy mondatba öntéséhez azt kell észrevennünk, hogy az előbbi rendezett sornál egy mondatba tudtuk tömöríteni a 0-ák és 1-sek egymáshoz való viszonyának jellegzetességeit, vagyis hogy minden 0 után egy 1-es következik és minden 1-es után egy nulla. A második rendezetlen sornál viszont ezt nem tudjuk megtenni, nem tudjuk egy mondatba foglalni, hogy a 0-ák és az 1-esek milyen sorrendben követik egymást, hanem csak úgy tudnánk a sor jellegzetességeit teljes mértékben szavakban leírni, ha benne az összes 0 és 1-es helyét pontosan leírnánk.

Így tehát már leírhatjuk a rendezetlenség filozófiai fogalmát, ahol olyan objektumot nevezünk rendezetlennek, ahol az objektumot alkotó, egymástól elkülönülő elemek egymáshoz való viszonyait leíró információt nem tudjuk tömöríteni. Ha tudjuk tömöríteni, akkor az objektum rendezetnek tekinthető. Az pedig könnyen belátható, hogy minden információnak rendezettnek kell lennie valamilyen formában. Hiszen a gének sorrendje, vagy egy könyv szöveges tartalma is csak úgy ruházható fel valamilyen eszmei tartalommal, ha valamilyen formában elrendezzük őket.
Tehát az információnak létezik matematikailag mérhető tulajdonsága, ez pedig a rendezettség, így objektívan is létező valóságnak kell tekintenünk. A következő kérdés, hogy hogyan nyerhetünk energiát magából a rendezettségből, ha ez az információ objektívan is létező tulajdonsága? Ehhez egyrészt kell egy valamilyen formában rendezett fizikai objektum. Kell valamilyen átvivő közeg, valamilyen erőtér, amely a rendezettséget átviszi egyik fizikai objektumról a másikra. Végül kell egy fogadó közeg, amely az átvivő erőtér hatására felveszi a már rendezett fizikai objektum rendezettségének mintázatát, tehát maga is rendezetté alakul át, ez az átalakulás pedig mozgással jár, a mozgás pedig energia, tehát máris energiává alakítottuk az információt.
Erre a legjobb példa a mágnes. A mágnes részecskéi valamilyen formában rendezve vannak, továbbá a mágnes olyan erőteret bocsát ki magából, amely át tudja adni ezt a rendezettséget más fizikai objektumoknak is, így ha vasreszeléket szórunk a mágnes köré, akkor maga is rendezetté válik, meghatározott mintázatokba, erővonalakba rendeződik, ami mozgással jár, tehát energia keletkezik. A mágnes a legjobb példa a fizikában az információ energiává való átalakítására. Két fizikai objektum van, ahol spontán keletkezik a rendezettség, vagyis az információ az egyik a természet, a másik pedig az internet.
Egyik sem bír mágnesen erőtérrel, így mind a kettőhöz kell találnunk egyrészt egy átvivő közeget, ami a rendezettséget átviszi egyik fizikai objektumról a másikra, másrészt egy fogadó közeget, ami az objektum rendezettséget felveszi. Nekem a természethez van ötletem, ott is csak az átvivő közeghez, ez pedig a poláros fény. A fény polarizációja röviden nem más, mint egy adott hullámhosszúságú fényben az elektromágneses rezgés egyirányúsítása. A poláros fény általában a különböző természeti objektumokról: növényzetről, vízfelületről, stb. való fényvisszaverődés hatására jön létre. Mintázatai pedig fontos információkat árulnak el nekünk a minket körülvevő természeti objektumokról, mint például a növényzet egészségéről, vízellátottságáról stb. Az emberi szem számára nem érzékelhető, de különféle műszerekkel (polariméter) mérni tudják. Így a poláros fény olyan közvetítő közegnek látszik a természet és az ember által teremtett technikai világ között, amely képes közvetíteni számunkra a természet rendezettségének mintázatait.
Aztán, hogy mi az a fogadóközeg, amit például egy polariméterbe beépíthetünk, hogy az felvegye a polariméter által mért rendezettséget és a keletkező mozgás által energiát termeljen, azt egyenlőre, nem tudom megmondani. Ez a jövő zenéje.

Felhasznált Irodalom:

A.I. Kitajgorodszkij: Rend és rendezetlenség az atomok világában, Gondolat, 1983.

HORVÁTH GÁBOR-BARTA ANDRÁS-SUHAI BENCE-VARJÚ DEZSŐ: A poláros fény rejtett dimenziói http://tudosnaptar.kfki.hu/TermVil/horvathg/horvathgabor1.html