Célunk, hogy mindenki ilyen önállóan gazdálkodó Start-Up vállalkozóvá váljon, felszámolva a régi, hagyományos munkahelyeket, mert csak így teljesedhet ki a teljes emberi autonómia és szabadság. Ennek megfelelően pedig teljes mértékben piacosítanunk kell a gazdaság működését, felszámolva a hagyományos munkahelyeket, és az állami szociális szolgáltatásokat, hogy az emberek rákényszerüljenek az önálló lábra állásra. Továbbá a teljes emberi autonómia és szabadság megvalósításának jegyében támogatnunk kell a különféle vallási, etnikai és szexuális kisebbségek megjelenését az Európai társadalomban, mint például az iszlám, vagy a melegek, hiszen az ő életmódjuk is az emberi autonómia egy megjelenési formáját fémjelzi.
Ezt a fajta társadalmi struktúrát csak tőlünk nyugatra igyekeznek megvalósítani, nekünk tehát nyugat felé kell orientálódnunk, szemben a kollektivista kelettel. Ismeri a magyar Szent Korona történetét kedves Tokody barátom? Csak annyit tudok róla, amennyit a médiából hallani, hogy a magyar jobboldal egyes köreiben különösen nagy kultusznak örvend, mindenféle mágikus, misztikus babonák keringenek körülötte.
A magyar Koronának sokkal mélyebb értelme van, mint amiket ezek a misztikus babonák állítanak róla. Nem fogok mélyen belemenni a történetébe, csak a lényeget mondom. A korona két részből áll. Van egyrészt a korona abroncs, ez a korona kör alakú alsó része, amelyen főként bizánci keresztény jelképek vannak. Ez a rész valószínűleg Géza fejedelem korában készülhetett valamikor. Továbbá van a Korona felső része, amit valószínűleg később építettek hozzá a korona abroncshoz, talán Könyves Kálmán korában, ezen pedig főként nyugati keresztény jelképek vannak. Mit mond ez Önnek Tokody barátom? Mondania kellene valamit? Igen, ez azt jelenti, hogy a korona Bizánc és Róma egységét jelképezi. Ezért rajong a koronáért a mi fő ellenségünk a polgári konzervatív párt, mert az nem más, mint jelképe az általunk preferált liberális nyugati civilizáció, és kollektivista keleti szláv birodalom összevegyítésének. Amit mi nem akarunk.
A nagy feladat, amiről beszélni akartam Önnek az, hogy el kell lopnunk a koronát a parlamentből, majd le kell választanunk a Korona Latináról a Korona Abroncsot, és csak a Korona Latinát kell megőriznünk, mind a nyugati liberális civilizáció egyedüli jelképét. De hát ez óriási botrányt fog maga után vonni, ha kiderül, elnök Úr! A párt vezetősége úgy döntött kedves Tokody barátom, hogy a pártnak mindent megér, hogy az általunk megvetett társadalmi formáció, vagyis Róma és Bizánc egységének a jelképét megcsonkítsuk. Úgyhogy szedje össze az akcióhoz szükséges emberi és anyagi erőforrásokat, és október 2.-a kell ezt végrehajtanunk.
A nemzeti párt elnöke idegesen járt fel alá, mikor legközelebbi munkatársa betoppant az irodájába. Jó napot elnök Úr! Jó napot Romhányi barátom! Úgy hallottam hivatott elnök Úr. Igen! Emlékszik e pártunk programjára, amit akkor kellett bemagolnia, mikor belépett közénk? Igen, elnök Úr. A mi programunk a teljes nemzeti egység. Hiszünk az erős kéz politikájában, amely radikálisan elutasítja a nyugati liberális demokráciák individualizmusát és multikulturalizmusát. Hiszünk az erős kézzel vezetett központi államhatalom szükségességében, továbbá, hogy a nyugati civilizáció liberális haladáseszméjét el kell vetni, és vissza kell térni a magyar gyökerekkel bíró földműves állam eszméjéhez. A magyar földet meg kell védeni, és a magyarnak kell adni. Mindebben pedig támpontunk egyértelműen a kelet ahonnan őseink is jöttek és nem a nyugat. Igen, elnök Úr!
Gondolom megtanulta pártunk nézeteit a Szent Korona eszméjéről is, hogy mi mennyire hiszünk a Szent Korona tanának jelentőségében? Igen, elnök Úr! Azonban pártunk vezetőségének az utóbbi időben kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a koronán minden rendben van. Miért elnök Úr? Nem részletezem a korona történetét. A lényeg az, hogy a korona két részből áll. A Korona Abroncsból és a Korona Latinából. A Korona Abroncs a korona alsó kör alakú része, a Korona Latina pedig Korona felső kupolája.
A Korona Abroncson főképp bizánci jelképek vannak, és talán Géza fejedelem korában készülhetett, a Korona Latinán pedig latin keresztény szimbólumok vannak, és talán Könyves Kálmán korában erősítették hozzá a Korona Abroncshoz. A korona ilyen formában Bizánc és Róma egységét jelképezi. Maga pártunk eszméinek fényében helyesli, hogy a magyar koronán nyugati jelképek legyenek? Nem igazán elnök Úr. Én sem, így pártunk vezetése radikális tettre határozta el magát. El kell lopnunk a parlamentből a koronát, majd a Korona Abroncsról le kell választanunk a Korona Latinát, hogy a következő magyar királyt már csak a Korona Abronccsal koronázzuk meg, ha hatalomra jutunk. A magyarság keleti gyökereinek egyedüli jelképével. De uram ebből óriási botrány lesz, ha lebukunk! Nyugodjon meg Romhányi barátom, pártunk elkötelezett a kérdésben, és meggyőződésem, hogy a választóink is. Önt bízom meg az akció megszervezésével, amit október 2.-ára tervezünk. Kerítse elő hozzá mindent, ami kell!
A polgári konzervatív párt elnöke, aki jelenleg Magyarország miniszterelnöke is egyben, fáradtan érkezett haza az e heti Európai Úniós tárgyaláról, amelyen Oroszország is részt vett, nagyon nehéz dolog kelet és nyugat, Oroszország és az Európai Únió között egyensúlyozni gondolta. Az egyiknek is megfelelni valahogy meg a másiknak is a hazai baloldali és jobboldali ellenzék össztűzében, akik közül az egyik a feltétel nélküli nyugati, a másik a feltétel nélküli keleti orientációt harsogja. Így már nem volt kedve semmit sem csinálni, este 20 00 óra körül ágynak dőlt. Álmában egy furcsa barokk kastély folyosóin és termeiben bolyongott, ahol még soha nem járt. Egyszer csak egy olyan terembe érkezett, ami leginkább egy királyi trónteremhez hasonlított.
A központi trónon egy megtört arcú szakállas ember ült, akiről az elnök hirtelen nem tudta, hogy kicsoda. Jó napot! Kihez van szerencsém? Kérdezte az elnök. Hát nem ismersz meg? Kérdezte a szakállas ember. Az elnök közelebb lépett, hogy jobban megnézze, és ekkor jött rá, hogy ez gróf Széchenyi István. Úristen, hogy kerül Ön ide drága uram? Kérdezte az elnök földbegyökerezett lábakkal. Nincs sok időnk. Válaszolta Széchenyi. Azért jöttem ma el hozzád, hogy elmondjam, végre kell hajtanod egy feladatot. A Szent Koronát a parlamentből még ma este át kell szállítatnod Sopronba, és ki kell tetetned közszemlére a Fő térre, a Kecske templom elé. De miért? Majd mindent meg tudsz, amikor eljön az ideje, most cselekedj úgy, ahogy mondtam!
Ekkor az elnök hirtelen felijedt álmából, felkapcsolta a villanyt, és ránézett elektronikus ébresztőórájára. október 2.-át írtunk és 22 00 óra volt. Először eléggé szórakoztatónak találta álmát, és meg sem fordult a fejében, hogy teljesítse ezt az őrült kérést, de aztán eszébe jutottak magánszorgalomból folytatott olvasmányai Sopronról. Sopron a Habsburg időkben magyar koronázó város volt. Több Habsburg királyt és királynét is megkoronáztak ott. A Korona pedig a többször járt Sopronban és közszemlére téve is többször volt ott. Először 1463 július 24-25 között, amikor Mátyás visszakapta a koronát a Habsburgoktól, és kiegyezett velük.
Majd 1622 Július 12.-én, amikor a Habsburgok az Erdélyből rájuk támadó Bethlen Gábor fejedelemmel egyeztek ki. Volt egy közszemle 1625 december 8.-án is III. Ferdinánd koronázásakor. Utoljára pedig 1681 december 6.-án volt közszemle, amikor a magyar rendek a Thököly Imre vezette kuruc felkelés és a Wesselényi összeesküvés-szakítás, illetve a Habsburg abszolutizmus sikertelen bevezetése után egyeztek ki a Habsburgokkal. Sopron történetében a Korona szinte mindig akkor jelent meg, és játszott lényeges szerepet, amikor a magyarság nyugati és keleti szelleme egyezett ki egymással. Nem mellesleg egy Sopron melletti falu, Nagycenk volt Széchenyi otthona.
Ez talán valamiféle szimbolikus jelentőséggel bírhat, gondolta az elnök most, amikor az Európai Únió és Oroszország küzd egymással, és nekünk egyensúlyoznunk kell a két erő között. Fogta a telefont, és bepötyögte legközelebbi munkatársa telefonszámát. Polányi, nagy feladattal akarom, most megbízni! Szóljon a koronaőrségnek, hogy a Koronát még ma este át kell szállítani a Parlamentből Sopronba! Miért elnök Úr? Azt most nem áll módomban elmagyarázni Önnek. De hát a lakosság bármiféle előzetes tájékoztatása nélkül? Ebből őrült botrány lesz elnök Úr! Nyugodjon meg Polányi! Minden felelősséget magamra vállalok.
Tokody embereivel október 2.-án 23 59-kor érkezett meg az országház termébe, ahol a koronát őrizték, fekete kommandós öltözékben és maszkban, miután egy gázgránáttal elkábították a bejáratot őrző biztonsági őröket. De a koronának és a koronaőrségnek hűlt helyét találták. Két perc múlva érkezett meg ugyanoda Romhányi is saját embereivel. Egy percig némán néztek egymással farkasszemet, majd zavarukban levették álarcaikat. Maguk mit keresnek itt? Kérdezte Tokody. És maguk? Hol a korona? Időközben észhez tértek a kaput őrző biztonsági őrök, és berohantak a terembe ahol a megtervezett akcióban megrekedt, és zavarukban egy helyben toporgó emberkék álltak. Mi ez? Rablás? El akarták rabolni a koronát? De hát hol van a korona? Felső parancsra elvitték innen, állítólag Sopronba. A liberális és a nemzeti párt emberei, a rendőrség megérkezéséig, nem tehettek mást, mint jelentették feletteseiknek, hogy a Koronát Sopronba szállították, az általuk megtervezett akciót a másik párt képviselői is megpróbálták véghez vinni, ők pedig lebuktak.
Másnap reggel mind a liberális, mind a nemzeti, mind pedig a polgári konzervatív média nagy zavarban jelentette az eseményeket, hiszen mindegyik párt botrányos cselekményeket hajtott végre, a liberálisok és a nemzetiek el akarták lopni a Koronát, a polgári konzervatív párt képviselői pedig érthetetlen okokból, és a lakosság mindenféle előzetes tájékoztatása nélkül Sopronba szállítatták azt, és kitették közszemlére a város Fő terére. A polgári konzervatív párt képviselői a pulpitus mögött álltak ahol a koronát felravatalozták, a két másik párt emberei és szimpatizánsai között pedig SMS-ek keringtek ide-oda, hogy menjünk Sopronba. Nemsokára meg is jelent a tagokból és szimpatizánsokból álló tömeg Sopron Fő terén, ahol rendőri sorfal választotta el őket egymástól, és a szokásos szidalmakat szórták egymásra: „nácik!” az egyik oldalról „migránsimádó liberálisok!” a másikról. A polgári konzervatív párt képviselői pedig tanácstalanul álltak a pulpitus mögött.
Ekkor a koronából egy megtört arcú, szakállas férfi alakja szállt fel. Széchenyi szelleme volt az, és a szellem annyit mondott: „Hát nem látjátok, mennyi hasznotok lehetne egymásból?” Ebben a pillanatban mindenki agyában felvillantak Széchenyi: Hitel című művének sorai még azokéban is, akik nem olvasták. Ahol Széchenyi felteszi a kérdést, hogy a magyar ember miért nem tudja mindennapi munkájából a maximális hasznot kihozni. A válasz pedig az, hogy nincsenek meg neki a szellemi és anyagi eszközei arra, hogy meglássa nemzettársai munkájában, és közvetlen környezete gazdasági körülményeiben azokat a lehetőségeket, amelyek biztosíthatnák neki a maximális hasznot. Ez igaz volt Széchenyi korában, és igaz ma is. Ha a mai individualista módon gazdálkodó Start-Up vállalkozó és a kollektivista módon dolgozó gyári munkás vagy paraszt kölcsönösen meglátja a másik munkájában, hogy milyen haszna származhat belőle, vagy kölcsönösen bele is kóstol a másik munkájába, akkor a kelet és nyugat, kollektivizmus és individualizmus újra szintézisbe kerül. Ez lehet az alapja az új nemzeti egységnek. A tömeg ezután tágra nyitott szemekkel nézte, ahogy Széchenyi szelleme az ég felé száll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése