A modern környezetvédő mozgalmakkal kapcsolatban azt szeretném elemzés alá venni, hogy ezek mennyire környezetvédő vagy mennyire inkább újpogány vallási mozgalmak. A modern újpogány mozgalmak tudvalévőleg a természettel való harmonikus együttélést hirdetik szerte a világon, ami mint vallási mozgalmakat implikálja arra, hogy a természetben Istenséget lássanak és azt Istenségként tiszteljék. Ők és a hozzájuk kapcsolódó politikai mozgalmak amelyek főként környezetvédelemmel foglalkoznak pedig az úgynevezett posztmodern gazdasági struktúrákat támogatják amelyek a régi ipari struktúrákkal ellentétben egy új indusztriális paradigmát képviselnek.
Amikor a gyárak túlnyomórészt egyfajta terméket állítottak elő, egy fajta autót, egy fajta kenyeret, ma az információs technológiák megjelenésével sokfajta terméket állítanak elő, és a boltokban mindenféle kisméretű áruk, ékszerek, csecse-becsék jelentek meg, amiket főleg nők vásárolnak, és ez azzal jár együtt, hogy a cégek a sok -féle árut csak sokféle mentalitású, gondolkodású embertípusnak tudják eladni, ami eleve sokféle mentalitású embertípust követel, amiből már csak egy lépés a multikulturalizmus, vagyis az etnikai egység megbontása, ami be is következett, és az európai fehér világot elözönlötték azok a keleti népcsoportok akik távol állnak mindenféle modernitástól.
A nagyipari struktúrák helyett ahol főként férfiak dolgoztak, ma az információ technológia fejlődésének következtében megjelent a szolgáltató szektor IT kommunikáció, ügyfélszolgálat, kereskedelem stb. ahol főként nők dolgoznak, és még folytathatnám. Tehát alapvetően a férfi principium visszaszorulásának és a női principium előretörésének lehetünk tanúi. Ebben főként az a paradoxon, hogy ezek az új ipari struktúrák sokkal környezetrombolóbbak, mint a régiek voltak, éppen az előállított áruk sokfélesége miatt. Ebből pedig arra következtetek, hogy az ő céljuk nem annyira a természet védelme, hanem a természet, mint isten uralmának biztosítása.
Tevékenységük célja nem annyira környezetvédelmi hanem inkább kultikus, és olyan célokat szolgál, mint a női principium uralmának biztosítása a társadalomban, ahol a nők az embernek a természethez közelebb álló részét képezik. Mint ahogy az új indusztriális paradigma is ezt implikálja a társadalomban, a keresztény erkölcsök helyett az érzékiség terjesztését, a posztmodern kulturális tartalmak és a multikulturalizmus terjesztését és a látszólag környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységük sem annyira a környezet védelmét szolgálja, hanem a régi indusztriális struktúrák végleges lerombolását, amelyek a nyugati világot megvédték a multikulturalizmustól, vagy a demográfiai válságtól ami nők fokozott munkaerő-piaci részvételéből ered.
Ezt abból gondolom, hogy egyik legfőbb vesszőparipájuk a globális felmelegedés, amelyről elterjedt vélekedés, hogy a foszillis tüzelőanyagot ipari égetéséből és az ebből eredő gázkibocsátásból ered amit egyes tudósok vitatnak, és én ebben nem akarok állást foglalni, mert nem vagyok klímakutató csak megjegyzem, hogy ezt is vitatják. Tehát az újpogánysághoz köthető zöld mozgalmak tevékenysége véleményem szerint nem annyira környezetvédelmi, hanem kultikus, ezek nem annyira környezetvédő politikai, hanem inkább vallási mozgalmak, amelyek a természetben Istent látnak, és az ezt a természetkultuszt terjeszteni akarják a társadalomban.
A modern környezetvédő mozgalmakkal kapcsolatban azt szeretném elemzés alá venni, hogy ezek mennyire környezetvédő vagy mennyire inkább újpogány vallási mozgalmak. A modern újpogány mozgalmak tudvalévőleg a természettel való harmonikus együttélést hirdetik szerte a világon, ami mint vallási mozgalmakat implikálja arra, hogy a természetben Istenséget lássanak és azt Istenségként tiszteljék. Ők és a hozzájuk kapcsolódó politikai mozgalmak amelyek főként környezetvédelemmel foglalkoznak pedig az úgynevezett posztmodern gazdasági struktúrákat támogatják amelyek a régi ipari struktúrákkal ellentétben egy új indusztriális paradigmát képviselnek.
Amikor a gyárak túlnyomórészt egyfajta terméket állítottak elő, egy fajta autót, egy fajta kenyeret, ma az információs technológiák megjelenésével sokfajta terméket állítanak elő, és a boltokban mindenféle kisméretű áruk, ékszerek, csecse-becsék jelentek meg, amiket főleg nők vásárolnak, és ez azzal jár együtt, hogy a cégek a sok -féle árut csak sokféle mentalitású, gondolkodású embertípusnak tudják eladni, ami eleve sokféle mentalitású embertípust követel, amiből már csak egy lépés a multikulturalizmus, vagyis az etnikai egység megbontása, ami be is következett, és az európai fehér világot elözönlötték azok a keleti népcsoportok akik távol állnak mindenféle modernitástól.
A nagyipari struktúrák helyett ahol főként férfiak dolgoztak, ma az információ technológia fejlődésének következtében megjelent a szolgáltató szektor IT kommunikáció, ügyfélszolgálat, kereskedelem stb. ahol főként nők dolgoznak, és még folytathatnám. Tehát alapvetően a férfi principium visszaszorulásának és a női princípium előretörésének lehetünk tanúi. Ebben főként az a paradoxon, hogy ezek az új ipari struktúrák sokkal környezetrombolóbbak, mint a régiek voltak, éppen az előállított áruk sokfélesége miatt. Ebből pedig arra következtetek, hogy az ő céljuk nem annyira a természet védelme, hanem a természet, mint isten uralmának biztosítása.
Tevékenységük célja nem annyira környezetvédelmi hanem inkább kultikus, és olyan célokat szolgál, mint a női princípium uralmának biztosítása a társadalomban, ahol a nők az embernek a természethez közelebb álló részét képezik. Mint ahogy az új indusztriális paradigma is ezt implikálja a társadalomban, a keresztény erkölcsök helyett az érzékiség terjesztését, a posztmodern kulturális tartalmak és a multikulturalizmus terjesztését és a látszólag környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységük sem annyira a környezet védelmét szolgálja, hanem a régi indusztriális struktúrák végleges lerombolását, amelyek a nyugati világot megvédték a multikulturalizmustól, vagy a demográfiai válságtól ami nők fokozott munkaerő-piaci részvételéből ered.
Ezt abból gondolom, hogy egyik legfőbb vesszőparipájuk a globális felmelegedés, amelyről elterjedt vélekedés, hogy a foszillis tüzelőanyagot ipari égetéséből és az ebből eredő gázkibocsátásból ered amit egyes tudósok vitatnak, és én ebben nem akarok állást foglalni, mert nem vagyok klímakutató csak megjegyzem, hogy ezt is vitatják. Tehát az újpogánysághoz köthető zöld mozgalmak tevékenysége véleményem szerint nem annyira környezetvédelmi, hanem kultikus, ezek nem annyira környezetvédő politikai, hanem inkább vallási mozgalmak, amelyek a természetben Istent látnak, és az ezt a természetkultuszt terjeszteni akarják a társadalomban.
Felhasznált irodalom:
Mindentudás egyeteme 3., Kossuth Kiadó Zrt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése