Kötetlen társalgást segítő készülék autistáknak

Az autizmus szociális, kommunikációs és kongnitív készségek minőségi értelemben vett fejlődési zavara, amely egész életre szóló állapotot eredményez. Az autisták állapota az ép intellektusú felnőtt ember enyhe szociális készségzavarától a súlyos értelmi fogyatékossággal, és egyéb járulékos fogyatékosságokkal együtt járó halmozott sérülésig terjed, ezért nem is beszélnek egységes autizmus kórképről a szakirodalomban, inkább autizmus spektrumzavarról. Az autisták közül kevesen lesznek felnőtt korukra önállóak. Legtöbbjük felnőttként teljes ellátásra, vagy kisebb fokú támogatásra szorul.

Az autizmus főbb tünetei:

 - a társas kapcsolatokban: pl. elkülönülés a társaktól, vagy nem megszokott módon való közeledés, ahol az interakció egyoldalú;
 -  a kommunikáció során (beszéd, gesztus, mimika): pl. a beszéd mellőzése, gyenge beszédhasználat a beszéd szintjéhez képest, szó szerinti értelmezés, furcsa tartalom, szokatlan hanghordozás a kommunikáció, vagy a nyelv területén;
 -  az érdeklődésben, aktivitásban és játékban pl: a tevékenységek, hobbik szokatlan, sztereotip, repetitív jellege;
 -  a gondolkodás, a tanulás és a mindennapi alkalmazkodás területén pl: állandósághoz, a megszokotthoz való ragaszkodás;
 -  a mozgás területén: pl. lábujjhegyen járás, vagy repkedő kézmozgás;
 -  az érzékelés-észlelés területén. pl. fájdalomérzés csökkent jellege.

Az autizmus tehát jellegzetes viselkedési mintákkal leírható állapot, amelynek okai ma sem teljesen tisztázottak. Genetikai, agyi és idegrendszeri fejlődészavarok, károsodások egyaránt előidézhetik. A genetikai meghatározottság jól látható az autizmusspektrumban, hiszen az autisták testvéreinél az autizmus ötvenszer gyakoribb az átlagosnál 2,7%. Az autizmus bármilyen értelmi szint mellett előfordulhat, gyakran párosul egyéb fogyatékosságokkal. Ennek megfelelően a klinikai kép igen eltérő lehet az egyes személyeknél attól függően, hogy mennyire súlyos az autizmus, milyen az értelmi színvonal, milyen járulékos képességek és fogyatékosságok vannak, és hogy milyen a gyermek személyisége.
Az autizmust az Esőember című film bemutatása után ismerte meg a világ ahol egy olyan furcsa viselkedésű embert láthattak a nézők a képernyőn, aki képes telefonkönyveket bemagolni, nagy számokat pillanatok alatt összeszorozni, vagy éppen eléje kiöntött nagy mennyiségű fogpiszkálót ránézésre összeszámolni. Innen származnak azok a sztereotípiák, hogy az autisták mind magányos zsenik, ami nem igaz, mert mint ahogy leírtuk az autisták képességei nagyon széles spektrumban oszlanak el. Vannak köztük kimagaslóan tehetséges emberektől kezdve az átlagos képességűeken át értelmi fogyatékosokig mindenfajta, de tény hogy egyes autisták bizonyos speciális érdeklődési területeken, mint például számtan, művészet, vagy zene mutathat különös képességeket, tehetségeket.
Ezeknek a képességeknek az agyfiziológiai hátterét régóta kutatják, és a szakemberek legtöbbje az agy jobb féletekéjének erős dominanciáját véli felfedezni ezek mögött a képességek mögött. Az agy jobb félteke felelős a térlátás, térbeli tájékozódás szabályozásáért, ami a matematika, vagy a művészet műveléséhez elengedhetetlen. A bal agyféltekét pedig másként beszédközpontnak is hívják, hiszen a verbális és kommunikációs képességek szabályozásáért felelős. A jobb agyfélteke általában a férfiaknál fejlettebb, a bal agyfélteke pedig a nőknél. Ebből következően talán nem véletlen, hogy az autizmus 4-5-ször gyakoribb férfiaknál, mint nőknél.
A jobb agyféltekének erős dominanciájával magyarázzák, hogy egyes autisták telefonkönyveket tudnak első olvasásra megjegyezni, hiszen a jobb agyféltek dominanciájának fejlett vizuális memória az eredménye. Illetve a különleges matematikai képességeket is ezzel magyarázzák, mint például, hogy egyes autisták első hallásra el tudják dönteni egy akármilyen nagy számról, hogy prím e vagy sem, mivel különleges vizuális képességeikkel valamiképp látják a számok tulajdonságait. Külön nevet is adtak a jó térlátással rendelkező autistáknak, őket hívják savantnak. Az enyhébb fokban autisták általában tudnak beszélni, sőt a speciális érdeklődési körüknek megfelelő témákban olykor kifejezetten jól tudnak előadni, a probléma náluk inkább a kötetlen témában való társalgás területén van. Nem tudnak hosszabb ideig kötetlenül társalogni senkivel. Most egy olyan elektronikus segédeszköz tervét szeretném felvázolni, ami a kötetlen társalgás területén segítené az autistákat, de nem feltétlenül csak őket, hanem mindenkit, akinek ezen a területen problémája van.

A készülék alapja egy úgynevezett társalkodó program lenne. A társalkodó programokat a 60-as évek óta fejlesztik a programozók, és lényegében olyan mesterséges intelligencia alkalmazásokat takarnak, amelyekbe mint egy chatprogramba kérdéseket és kijelentéseket lehet beleírni, és a program értelmes válaszokat ad, csak itt nem egy másik emberrel beszélgetünk chaten keresztül, hanem magával a programmal. Tehát egy emberi beszélgetést szimuláló programcsaládról van szó, és olyan hitelesen tudják ezek a programok szimulálni a társalgást, olyannyira értelmes válaszokat tudnak adni a hozzájuk intézett kérdésekre, hogy tényleg olyan hatást keltenek, mintha egy másik emberrel beszélgetnénk, és olykor a szakembereket is megtévesztik. Manapság pedig már a pszichoterápia területén is használják ezeket a programokat, mint gépi pszichiátereket. A társalkodó programokról bővebben itt: http://eletmod.transindex.ro/?cikk=1154

Tehát az ötlet az lenne, hogy feltelepítenénk egy vagy több ilyen társalkodóprogramot egy kisebb méretű számítógépre, ami egy zsebben, vagy egy kézitáskában is elfér. Ma már léteznek ilyen méretű számítógépek. Felszerelnénk erre a számítógépre egy beszédfelismerő készüléket, illetve programot is, ami képes karakterekké alakítani az emberi beszédhangokat. Ilyeneket már alkalmaznak a vakok és a számítógépek kommunikációja során. Ez a beszédfelismerő rendszer venné fel az autista személy beszélgetőpartnerének a mondandóját, majd azt továbbítaná a társalkodó programnak, ami automatikusan válaszokat generálna a számítógépen belül a beszélgetőpartner által feltett kérdésekre és kijelentésekre.

Végül ez az egész rendszer vezetékkel lenne összekötve egy videószemüveggel, amit ma már szintén több cég gyárt, akár egy napszemüveghez hasonló formátumban is, és arra szolgál, hogy a videószemüveget viselő személy retinájára vetítsen álló, vagy mozgóképeket, vagy éppen szöveget, ahogy azt általában a számítógépes kijelzők is teszik, továbbá kamerát is lehet beleszerelni, ami által az adott személy a külvilágot is érzékeli.

Tehát ez a számítógéppel összekötött videószemüveg vetítené az autista személy retinájára a számítógépben lévő társalkodóprogram által generált válaszokat, amit a beszélgetőpartner mondanivalójára reagálva generált ez a program, így adva tippeket az autista személynek, hogy hogyan folytassa a beszélgetést bizonyos beszédhelyzetekben. Nem kell feltétlenül szó szerint visszaadnia a gép által generált válaszokat az autista személynek, de alapot adhat a beszélgetés folytatásához. Bizonyos helyzetekben nyilván szükség lehet arra is, hogy a gép kiszűrje az autista személy beszélgetőpartnerének beszédhangjait a környezetben lévő más személyek beszédhangjai közül. Ezt úgy lehetne megoldani, hogy az autista személy a videószemüvegbe beépített kamera segítségével poziciónálni tudna a beszélgetőpartner szájára, akár a szemével is, hogy csak azt a beszédhangot vegye fel, ami onnan jön. Létezik már olyan számítógépes alkalmazás, ami az emberi szemet úgy tudja használni, mint az egeret, és ezt főképp mozgássérülteknél alkalmazzák. Nagyjából így nézne ki ez a készülék.