Hafenscher Károly evangélikus lelkész, a reformáció emlékévének miniszteri biztosa a 2017-es év elején nagyszabású előadást tartott a Nyugat-Magyarországi Egyetem (ma már Soproni Egyetem) Közgazdaságtudományi Karán arról, hogy miért kell fontosnak tartanunk az egykor Luther Márton által kezdeményezett reformációt. Mik azok a társadalmi és kulturális vívmányok, amelyeket a reformációnak köszönhetünk? Ez volt az előadás témája. Ezen az előadáson én is jelen voltam. Hafenscher mindenekelőtt a reformáció azon vívmányát emelte ki, amely az emberek kezébe adta a tudomány és a kultúra művelésének az eszközeit. Az előadó szerint a reformációnak köszönhető a biblia nemzeti nyelvekre történő lefordítása, amely mindenkinek lehetőséget adott a biblia szövegének egyéni értelmezésére függetlenül a katolikus papságtól.
A Lutheri reformáció keretei közül nőtt ki a nyomdaipar és a könyvterjesztés is az előadó szerint, hiszen maga Johannes Gutenberg egy lutheránus ember volt. Ennélfogva a könyvolvasás által folytatott egyházi hatóságoktól független, egyéni önművelés és tudományos vizsgálódás lehetősége is a lutheri reformációnak köszönhető. Továbbá említette még az előadó a zeneművészet elválasztását is az egyházi liturgiától, és az önálló, csak világi közönségnek játszott zeneművészet kereteinek a megteremtését, amivel analógiában áll az a tény, hogy az egyik legismertebb nyugati zeneszerző: Johann Sebastian Bach lutheránus volt. Tehát Hafenscher a nyugati reformáció legfontosabb érdemének azt tekinti, hogy az emberi egyének kezébe adta a kultúra és a tudomány művelésének a lehetőségét függetlenül az egyházi protokolltól.
A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy észlelhető e valami ehhez hasonló folyamat a mai nyugati világban, amely az egykori Lutheri reformációhoz hasonlóan fel akarja szabadítani az embereket valamiféle felsőbb hatalom gyámkodása alól. Azt kell, hogy mondjam, hogy igen. Ez pedig az informatikai forradalom. Az internet megjelenése, amit a lutheránus Gutenberg egykori nyomdaipari forradalmával párhuzamosan emlegetnek. Azt Gutenberg galaxisnak hívják, emezt pedig Neumann univerzumként emlegetik. Az internet egyrészt egy a könyvhöz hasonló új médiumot teremtett, amely a könyvhöz képest rengeteg új eszközzel segíti az önművelést és a tudományos vizsgálódást, már csak ezzel is sokszorosan az emberi egyének kezébe adva az önművelés, és a tudományos vizsgálódás lehetőségének az eszközeit.
Másrészt az interneten jelenlévő szoftvertermékek, illetve az informatika egyéb eszközeinek szinte végtelen alakíthatóságával és kombinálhatóságával új távlatokat teremtett az egyéni kreativitáson alapuló vállalkozások korlátlan számban való létrejöttének, amely az egyének kezébe adja a gazdálkodás irányításának az eszközeit, függetlenné téve őket a kollektív gyáripartól, ahol régen az emberek többsége alkalmazottként, a gyári bürokrácia fogaskerekeként dolgozhatott csak. Az információs technika lehetővé tette, hogy az emberek többsége ne gyári alkalmazottként, hanem az informatika eszközeire építve egyéni vállalkozóként tevékenykedjen. Ezt nevezik manapság Start-Up vállalkozásnak. Ez pedig azt jelenti, hogy miként a Lutheri reformáció a katolikus egyház kezeiből vette ki, és tette az egyének kezébe a kultúra művelésének eszközeit, úgy az informatikai forradalom a kollektív gyáripar kezéből vette ki és adta az egyének kezébe a gazdálkodás eszközeit. Tehát az informatikai forradalom nem más, mint egy új reformáció. Nem véletlenül emlegetik az internetet az egykori Gutenberg galaxissal párhuzamosan Neumann univerzumnak.
Most pedig az ellenreformációról ejtenék egy-két szót. Az egykori katolikus ellenreformáció azokat az eszközöket használta a reformáció ellenében, amiket a reformáció a katolikus egyház kezéből kivéve új szerepekkel és technikai vívmányokkal ruházott fel, mint például a művelődés eszközét a könyvet, amit a reformáció már a nyomdai sokszorosítás eszközeivel terjesztett, most a katolikus egyház is létrehozta saját nyomdaiparát. Vagy a nemzeti nyelvekre lefordított bibliát, amit most a nyilvánosság kereszttüzében a katolikus egyház hitvitákon elemzett, hogy az egyének szabad akaratukból, saját belátásuk alapján jussanak el a katolikus dogmák iránti elköteleződésig. Illetve a zenét, amit a reformáció a világi nagyközönség elé vitt, most a katolikus egyház is létrehozta saját barokk muzsikáját, amit a maihoz hasonló koncerttermekben játszottak a nagyközönségnek.
Ha a katolikus egyház a régi reformáció esetében is fel tudta használni a reformáció eszközeit saját tekintélyének növelésére, akkor ezt a mai, új reformáció korában is megteheti véleményem szerint. Az információs forradalom eszközeibe, is bele lehet vinni a katolikus kultúra, a katolikus dogmatika és a katolikus szellem eredményeit, és lehet ilyen formán a katolikus szellemet terjeszteni. Ha például az emberek a kollektív gyáripartól való függetlenedési vágyuktól hajtva Start-Up vállalkozásokat alapítanak, akkor miért ne lehetne konkrétan katolikus Start-Up vállalkozásokat alapítani, ahogy a Jezsuita rend szerzetesei is vállalkozó szellemben terjesztették egykor Isten igéjét a régi ellenreformáció korában. Véleményem szerint ez új színt hozna a kulturális életbe az új katolikus ellenreformáció.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése