A Heti Válasz világképéről

Tegnap beleolvasgattam a Heti Válasz nevű magát jobboldali konzervatívnak mondó hetilap cikkeibe, amely azonban ettől függetlenül szinte minden szavával a ma regnáló Fidesz kormány ellen propagál. Kíváncsi voltam rá, hogy mivel magyarázzák ki azt, hogy magukat jobboldalinak mondják, de minden szavukkal a jobboldali kormány ellen vannak. Az első érdekes cikktöredék, amelyen átfutottam arról szólt, hogy a Fidesz összeszerelő üzemet csinál Magyarországból az általa folytatott gazdaságpolitikával, hogy folyamatosan olyan multinacionális cégeket telepít az országba, amelyek autóipari összeszerelő munkahelyeket teremtenek. Ez a baloldali pártok jelszavai között is rendszeresen ott van. Mert ugye ők egy olyan társadalomról álmodoznak, ahol mindenki milliomos Start-Up vállalkozó. Ahol mindenki a modern információs technológia hullámain szörfözik, amely a végtelenségig alakítható és formálható, és ennek folytán szinte bárki ki tud találni új kreatív ötleteket annak alakítására és formálására, hogy erre építve egy új vállalkozást alapítson. Ezt nevezik ma Start-Up vállalkozásnak.
Ezzel kapcsolatban nekem Theodore Roszak: Az információ kultusza című könyvében leírt sorok jutnak eszembe, ahol Roszak azt taglalja, hogy az információs társadalom nagy teoretikusai, mint John Naisbitt, vagy Alvin Toffler úgy írnak a jövőbeli információs társadalomról, mintha abban már nem lenne szükség termelésre. Mintha már az utcák is mikrochipekkel, és CD lemezekkel lennének kikövezve, és nem kellene megművelni a földet, kitermelni az érceket, vagy kemény munkával gépeket készíteni, hanem mindenki a számítógép előtt ülhet a lakásában és új gondolatokat találhat ki, mint valami tudós elefántcsonttoronyban. Hogy aztán azokból új csúcstechnológiákra épülő vállalkozásokat építsen fel. Például az űrkutatásban, a telekommunikációban, az elektronikus kereskedelemben stb. Pedig a termelést az információs gazdaságban sem küszöböltük ki, még ha automatizáljuk, vagy ha külföldre telepítjük, akkor sem. Az információs gazdaság is termelő gazdaság. Ott is szükség van gyárakra, ahol megtermelik az élelmiszert, a ruhát, a járműveket stb.
Az információs csúcstechnológia, így például az űrkutatás, a telekommunikáció, vagy az internetes kereskedelem csak egy jól működő termelő gazdaságra szervesen ráépülve tud fejlődni és kibontakozni. Valakinek meg kell termelnie a kávét, amit egy Start-Up vállalkozó reggelenként otthonában szürcsölget, hogy új ötletei támadjanak. Valakinek meg kell termelnie az autót, amivel a Start-Up vállalkozó beutazza az Egyesült Államokat, hogy ügyfeleket szerezzen cége számára. A kollektív gyáripari termelést nem lehet kiküszöbölni a gazdaságból. Ez így volt a régi XIX. századi kapitalizmus esetében is akkor is volt egy tőkés elitréteg, amely a polgári individualizmus jegyében saját érdekeit követte, de az általa vezetett gyáripar, és a benne dolgozó munkásosztály ettől még kollektív jellegű maradt ugyanúgy, ahogy a kommunista Szovjetúnióban is.
Persze aki ezt kimondja az a Heti Válaszos konzervatívok szemében kommunista, ahogy Orbán Viktor is megkapta ezt a jelzőt, hiszen a Kádár rendszerben is az összeszerelő üzemek voltak többségben Magyarországon. Erre csak azt lehet mondani, hogy ha kommunizmus alatt a kollektív termelőágazatok jelenlétét értjük a gazdasági rendszerben, akkor kommunizmus nélkül kapitalizmus sincs. Mivel a kávét, a ruhát, az autót valakinek meg kell termelnie, amikkel korunk Start-Up vállalkozói mindennapi szükségleteiket kielégíthetik. Így sajnos elkerülhetetlen, hogy az Orbán kormány összeszerelő üzemeket telepítsen az országba, hogy így pörgesse fel a gazdaságot. Ez a szomorú valóság kedves Heti Válaszos uraim, és minden ezzel ellenkező vélemény sajnos egyenlőre utópia, mondhatni szocialista, kommunista utópia. A konzervatívok, és a baloldaliak lényegében az általuk annyira áhított információ gazdaságot is aláássák azzal, hogy a termelőgazdaság teljes leépítésére törekszenek az információgazdaság nevében.
A másik érdekes érv, amit felhoztak a kormány politikája ellen az a tudomány fejlődésének nevében hozták fel. Konkrétan egy az ELTE jogi karán dolgozó egyetemi tanár fejezte ki ellenvéleményét a CEU kormány általi felügyelet alá helyezése ellen. Aki egyébként régebben kormány közeli politikai körökben mozgott. Arról a beszélt a vele közölt riportban, hogy ő nem Sorosért áll ki azzal, hogy tiltakozik a CEU-val kapcsolatos intézkedések ellen, hanem a tudomány szabad fejlődése mellett. Ugyanis szerinte a tudomány csak különféle egymástól eltérő vélemények versenyében fejlődhet, és ő ennek folytán annak ellenére, hogy nem ért egyet a CEU világképével, mégis támogatja a CEU fennmaradását, hogy az ő véleményük is bent maradhasson a vélemények versenyében, mert a tudomány csak így fejlődhet.
Ezzel kapcsolatban két dolgot tudok mondani. Egyrészt a kormány nem akarja megszüntetni a CEU-t, hanem csak átláthatóvá tenni. Ezt többször is kifejtették. De még ha meg is akarnák szüntetni, akkor is azt mondanám, hogy az a tény, hogy a tudomány csak különféle vélemények versenyében fejlődhet, egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden véleményt egyenlőképpen kell kezelnünk. Hiszen az is egy vélemény például, hogy a nap holnap pereccé válik. Még sincs egy olyan tudományos folyóirat sem sehol a világon, amely leközölne egy olyan cikket, amelyben benne van egy olyan vélemény, hogy a nap holnap pereccé válik, hogy ezzel például Einstein relativitáselméletével egy szintre emelje. Mivel egyszerű józan ésszel, mindenféle érvelés nélkül belátható, hogy ez a mondat egy hatalmas nagy hülyeség, mert minden tudományos és tapasztalati ténynek gyökeresen ellent mond, és így semmilyen formában nem szolgálja a tudomány fejlődését. Pedig ha komolyan vesszük a Heti Válaszban interjút adó professzor úr véleményét, hogy a tudomány csak vélemények versenyében fejlődhet, és így minden véleményt egyenlőképpen kell kezelnünk, akkor ezt a véleményt is meg kellene jelentetnünk egy tudományos folyóiratban, hogy versenyezhessen a többi véleménnyel, hogy a tudósok vitatkozhassanak rajta.
Ugyanígy puszta józan ésszel is belátható, hogy a balliberálisok azon véleménye sem szolgálja a tudomány fejlődését, hogy az abortuszt támogatni kell, mert az abortusz pont annak a kulturális közösségnek az életerejét apasztja, amely a tudomány fejlődésének egyik legfőbb zászlóvivője, név szerint az európai fehér népekét. Hiába próbálják belemagyarázni ebbe is a tudományosságot, és azt, hogy ez a fejlődést szolgálja. Itt is oda jutottunk, mint a kollektív termelőágazatok baloldaliak és konzervatívok általi elutasításának elemzésekor. A baloldaliak és a konzervatívok a fejlődés szélsőségességig menő támogatásában odáig jutnak, hogy lényegében gátlóivá válnak a fejlődésnek. Mondhatni az egyetlen párt és politikai mozgalom, amely valóban támogatja a tudományos és technikai fejlődést ma Európában az éppen az, akitől ezt a legvehemensebben próbálják elvitatni, vagyis a Fidesz.

Felhasznált Irodalom:

Theodore Roszak: Az információ kultusza - avagy a számítógépek folklórja és a gondolkodás igaz művészete, EURÓPA KÖNYVKIADÓ, 1990.