A szerzőpáros ebben e könyvben először próbál konkrét programmal előállni a földi környezet megmentésével kapcsolatban, szemben a korábbi írásokkal, amelyek csak a problémákat vázolják fel. Teszi ezt katolikus-keresztény alapelvekből kiindulva. Elsőként hangsúlyozza a Föld természeti világának egymással szétbonthatatlanul összefüggő jellegét. Gondol itt arra, hogy ha a természeti világ részei: a levegő, a talaj vagy a víz közül bármelyiket is megbolygatjuk, akkor az az egész természeti világra kihat. Csak ennek a figyelembevételével lehet komplex programmal előállni a Föld megmentését illetően.
A Föld erőforrásainak felélésével kapcsolatban arról beszél, hogy nehéz megmondani meddig lesz elegendő a Földön fellelhető anyagmennyiség az ipar szükségleteinek kielégítésére, mert korunkban az anyagtechnológia fejlődésével új lehetőségek nyíltak különféle új fémötvözetek vagy fémek előállítására, így tehát ez nyitott kérdés marad. A Földön rendelkezésre álló energiamennyiséggel kapcsolatban már más a helyzet. A rendelkezésre álló fosszilis tüzelőanyagok: szén, olaj forrásai nemsokára ki fognak merülni. Ennek következtében mindenképpen új energiaforrásokat kell találni.
Sokat beszélnek manapság az új energiaforrásokról, így a napenergiáról és a szélenergiáról is. Ezek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, mivel ahhoz például, hogy a napenergiát jelentős mértékben hasznosítani tudjuk, a Föld nagyon nagy részét kellene napelemekkel befedni. A szélenergia is csak korlátozottan áll rendelkezésre. Így a szerző szerint a jövő legfőbb energiaforrása az atomenergia lesz. Ezzel kapcsolatban viszont nagyon körültekintőnek kell lenni az esetleges balesetek elkerülése végett.
A levegő szennyezésével kapcsolatban a technológia szerepét hangsúlyozza. A széntüzelésű erőművek számára régóta állnak rendelkezésre különféle füstszűrő berendezések, amelyek korlátozzák a levegőbe juttatott széndioxid és korom mennyiségét. Ezt minden ilyen ipari létesítmény számára kötelezővé kellene tenni, ami növeli ugyan az ipar költségeit a fogyasztók számára is, de ezek a költségek hosszútávon kifizetődővé válnak. A környezetvédelmi költségek minél előbbi kifizetődővé válását azzal is elő lehet segíteni, ha tudományos kutatással és pénzügyi ösztönzőkkel segítik a füstszűrő berendezések által a levegőből visszatartott korom és széndioxid ipari újrahasznosítását. Ezzel érdekelté is lehet tenni a cégeket a káros anyagoknak a levegőből való visszatartására.
Nagy hangsúlyt helyez a fejlődő modern városok rendezésére. Zöld területek, parkok létesítésére a városokon belül. A magas toronyházak építésének kerülésére, mivel ezek a zöld területek elsivatagosodásához vezetnek. Az ésszerű várostervezésre. Továbbá szennyvíz újrahasznosítására. Ez érdekes kérdés, mivel azzal, hogy a városokban a lefolyókba kerülő emberi ürülék, és egyéb más szerves anyagok nem kerülnek vissza a Földbe. Ezzel pedig megakad a szerves anyagok körforgalma a természetben. A szennyvíz újrahasznosításával, és a mezőgazdaság segítségével a földekre való visszajuttatásával újra lehetne indítani a szerves anyagforgalmat a természetben, és ki lehetne váltani a természetre káros műtrágya használatát.
Ugyanilyen fontos szerepet szán a háztartási hulladékok újrahasznosításának is. A fejlődő országok problémáival kapcsolatban hangsúlyozza az mezőgazdaság ésszerű fejlesztését a zöld forradalom keretében. A mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének ökológiai egyensúlyát. A fejlődő országokban a legnagyobb probléma az, hogy nem áll rendelkezésre elég szakember a drágább, nagyobb szakértelmet igénylő környezetbarát technológia kiépítésére, csak az olcsó képzetlen munkaerő nagy tömegei. Ezért a régi környezetbarát technológiát alkalmazzák nagy részben. A fejlődő országokban végbemenő népességrobbanás visszaszorítására a lakosság műveltségének magasabb szintre emelését és a modern jóléti társadalom termékeinek minél szélesebb körű terjesztését ajánlja szerző a fejlődő országok lakosságának körében.
A környezeti problémák megoldása érdekében pedig fontosnak tartja mind a fejlődő országokban, mind pedig a fejlett nyugati világban a munka nélkül tengődő lakosság mozgósítását a közmunkaprogramokban, ahol az emberek folyamatosan segédkezhetnének a városi környezet szépítésében, az ésszerű várostervezésben, a környezetvédelem számára fontos erdősítésekben. A környezeti problémák felszámolásában. Ezzel egyidejűleg lehetne felszámolni a munkanélküliséget és a környezeti problémákat.
A könyv végén a szerző globális összefogást hirdet, amelyben hangsúlyozza a környezetvédelmi ismeretek terjesztését, továbbá az új kutatási eredmények folyamatos kicserélését az egyes országok között. Ahhoz, hogy a földi környezet helyzetén érdemben javítani tudjunk a Föld összes országában, vagyis a földi környezet minden részében egyidejűleg kell gondozni a természet világát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése