2011. október 16., vasárnap

Habsburg Ottó emlékkonferencia NYME-KTK (válogatás saját videóval)

Dr. Ormos Mária: Bevezető előadás Habsburg Ottó huszadik százada Közép-Európában


Kevesen éltek át annyi vihart, mint Habsburg Ottó, és kevesek élete végződött olyan jól, mint az övé. Ottó a legjobbak közé tartozott a Habsburg uralkodók között. Ő bűnhődött az elődök bűneiért az előadó szerint, de bűnhődött e egyáltalán? Le kellett mondania a trónról apja halála után, Európa több részén lakott, végül Bajorországban telepedett le. Több oktatási intézményben is folytatott tanulmányokat. Végül a páneurópai eszme híve lett a német nemzetiszocializmus ellenében.


A legitimista mozgalom csak Ausztriában és Magyarországon volt jelen a közép-európai térségben. Megosztott volt annak tekintetében, hogy ki legyen az új király az uralkodóházból. Ottót a többség szívesen látta volna a közép-európai föderáció élén mérsékelt jelleme miatt. Az amerikai kormány segítségét szerette volna megszerezni. Erre viszont nem volt esély. A nagyhatalmak előbbre valónak tartották más országok területi igényeit, mint Ausztriáét, és Magyarországét.


Mindent a vesztesekre terhelni, és az organikus területi egységet szétdarabolni, ez volt az alapelv. Ebbe nyilvánvalóan belerokkan a közép-európai térség egész gazdasága, így ez ellen több brit képviselő is felszólalt, de szavuknak nem volt nagy súlya. A kis országok hallani sem akartak az osztrák-magyar uralom újjáéledéséről. A két független államot is sok ellentét választotta el egymástól. Így például Burgerland osztrák részről való megszerzése, mint magyar sérelem, vagy az a tény, hogy Sopron magyar maradt, amit az osztrákok sérelmeztek.


A magyar arisztokrácia már nem érezte magának Bécset. Később enyhült a viszony, miután keresztény szociális kormány jutott hatalomra Ausztriában. Ez közelebb állt a magyar vezetőréteg gondolkodásához. Később azonban több gazdasági incidens is volt. Ennél azonban mélyebb okai is voltak az osztrák-magyar ellentétnek. Mégpedig az, hogy a magyar parlament szeme előtt a függetlenség eszméje lebegett. Így nem volt esély a közép-európai föderáció életre hívására.


Sok terv született ebben az irányban, amelyeknek Hitler uralma vetett véget. Ebben az időben mindenki arra számított, hogy anschluss lesz. Tehát Ausztria és Németország egyesülni fog. A páneurópai eszme kombinálta a közép-európai és az összeurópai vonalat. Legfőbb magyar képviselője Hantos Elemér volt, akinek munkássága teljesen feledésbe merült. A háború után újra éledt a páneurópai eszme. Ottó ismét Amerikától kért segítséget. A szovjet vezetés viszont minden hatalmat egymaga tartott a kezében. Ottó felismerve a helyzetet, akkor lett a páneurópai eszme élharcosa.


A 60-as évek óta Ausztria hidat jelentett nyugat felé a közép-európai régió számára. Ekkor jött el az enyhülés korszaka. Az Ausztriába való belépés tilalmát fel kellett oldania Ottónak, hogy komoly politikusként léphessen fel. Magyarországra csak 1989 után léphetett be. Életútja jól végződött, uralkodói jelvények nélkül nagy tiszteletre tett szert hazájában.

A videó itt megtekinthető:


http://www.youtube.com/watch?v=WKhl5vyx9c4


Dr. Nagy Mariann: Osztrák-magyar gazdasági Közösség
az előző századfordulón


Az előadás az 1967-es kiegyezés következtében létrejött gazdasági közösség előnyeiről, és hátrányairól szól. A monarchia gazdasága egymástól igen eltérő részekből állt ekkor. A kiegyezés korszaka óriási gazdasági fellendülést jelentett az ország számára, és Magyarország gazdasági helyzete a 20. század eleje óta, tehát a kiegyezés vége óta nem javult lényegesen. A kiegyezés korában megegyeztek arról, hogy a monarchia egy gazdasági és vámterület, a tőkének a fejlettebb országokból a kevésbé fejlettebb országokba kell áramlania.


Tehát elismerték Magyarország függetlenségét, és elismerték a vámúniót. Tisza István 1870-ben felmondta a vámúniót, hogy előnyösebb feltételeket teremtsen Magyarország számára. Minden elfogyasztott termék után itt Magyarországon adózzanak a fogyasztók, ne ott ahol megtermelik, továbbá közös bank Ausztriával. Ez volt a követelés. Később önálló vámterületet is kértek.


Megerősödött a magyar nacionalizmus ebben az időben. A két eltérő fejlettségű ország érdekeit nem volt könnyű összeegyeztetni. Sokak szerint viszont az ország gyors fejlődéséből következően a vámúnió nem akadályozta Magyarország fejlődését, az előnyök fontosabbak voltak, mint a hátrányok. Ez a politikai történésekben is megmutatkozott, hiszen bár a magyar vezetőréteg a függetlenségi eszmék híve volt, nem mert radikálisan ellene menni a kiegyezés eszméinek.


A magyar mezőgazdaság és az ipar is gyorsabban fejlődött, mint Ausztriában. Ennek szemléltetésére az előadó különféle ábrákat mutatott be a hallgatóságnak, amelyek többek között bemutatták Ausztria részesedését a magyar külkereskedelemben, amely igen nagy volt akkoriban miután Magyarország termékei elbuktak a világpiacon, és így erre nyilvánvalóan nagy szüksége is volt Magyarországnak. Továbbá a magyar tőkefelhalmozás is nő ebben az időben. Főként a céges papírok iránt érdeklődtek a külföldi befektetők, és nem az államkölcsönök iránt, ami jól mutatja az akkori magyar gazdasági fejlődés jelentőségét. Tehát elmondhatjuk erről a korszakról, hogy akkoriban kiváló gazdaságpolitikusai voltak az országnak.

A videó itt megtekinthető


http://www.youtube.com/watch?v=yrtg6BdVWCQ


Dr. PhD. Tóth Imre: Mit tehet a politikus, ha közép-európai és magyar? Kánya Kálmán és Közép-Európa felépítése az 1930-as években


Kánya Kálmán soha nem lett politikus. Diplomata maradt. Geográfiai értelemben volt közép-európai, hiszen nem lehet kideríteni, hogy volt e ilyen irányú identitása, mivel Sopronban született ugyan, de elméletének kiformálódása Bécsben történt meg, így ez Bécshez köti. A monarchia bukása sem roppantotta meg személyiségét. Erős egyéniség volt, továbbá mexikói nagykövetként élte meg a monarchia összeomlását. Ez pedig nagy távolságot jelent a monarchiától mérve. Továbbá még az is megemlíthető, hogy a monarchia összeomlása segítette karrierje felívelését.


Kánya nehezen fogadta el Magyarország megaláztatását. Így tovább sodródott a monarchia bürokráciájának hierarchikus rendjében. Könyvet írt a monarchia gazdaságának újraegyesítéséről, amit nem adott ki, mert kedvezőbb időkre tartogatta művét, amikor újra lesz aktualitása. Összeurópai föderációt is követelt Európa fennmaradása érdekében. Az osztrák-magyar kapcsolatok történetiségébe is belebonyolódik művében. A vámúnió és a német birodalmi törekvések új értelmet nyernek nála. Osztrák diplomatából magyar nacionalistává válik.


Soha nem volt viszont németellenes, mert csak a németek szövetségében tudta elképzelni Magyarország jövőjét, a német nemzetiszocializmust viszont egyértelműen elutasította. Nézete szerint a monarchia és a piacok szétdarabolódásával piacnélküli, és szerkezethiányos gazdaságok jöttek létre. Így a legfőbb cél az, hogy le kell küzdeni a gazdasági nacionalizmusokat. Diplomáciai munkája során csak olyan nézeteket vallhatott magáénak, amelyek egybecsengenek a kormány gondolataival. Így követnie kellett a revizionizmus gondolatát, bár több megnyilatkozásából is kiderül, hogy azt megvalósíthatatlannak tartotta. Művének gyakorlati megvalósítására sajnos soha nem került sor.

A videó itt megtekinthető


http://www.youtube.com/watch?v=AZ_iW8n0lXg


Dr. habil. Gyarmati György: Az elmulasztott Páneurópai Piknik: a Monarchia széttagolt közös piacának újraálmodása a világháborúk közötti magyar politikai közgondolkodásban.


A 30-as évektől kezdve a 20-as években megjelent nagyhatalmi vákuumzóna ideje lezárult. Felmerültek a regionális megbékélés különféle gondolatai, de ezek gyakorlati formában soha nem valósultak meg, ezért adta az előadó előadásának azt a címet, hogy „az elmulasztott Páneurópai Piknik”. Kisállamok, regionális rendszerek jöttek létre a békeszerződés után. Ezek problémáikat saját maguk menedzselték. Az erre vonatkozó korrekciós kísérletek nagy ellenállásba ütköztek. Sok elmélet született a közép-európai föderáció, vagyis a Pax Danubia létrehozásával kapcsolatban.


Ezek közül csak azokat emeli ki az előadó, amelyek ha nem is voltak hatással a történelem menetére, de foglalkoztatták a vezetőket. A győztes államok sem voltak teljesen elégedettek helyzetükkel, így milyen lehetett Magyarország állapota, ahol a Szent István birodalmának elvesztése volt a fő szempont. A magyar vezetők Szent István birodalmának csonkítását látták a páneurópai eszmerendszerben, mert az nem követelt teljes revíziót.


A szociáldemokraták pedig azért ellenezték, mert a germán imperialista törekvések újjáéledését látták benne. Három nagy gondolkodója volt a páneurópai mozgalomnak Magyarországon: Gratz Gusztáv, Makai Miklós és Hantos Elemér. Sajnos munkásságuk korunkra teljesen feledésbe merült. Mindhárman eltérő szempontok szerint közelítették meg a kérdéskört. Ebben az időben Európában mind a három nagyhatalom kikerült az európai vezetésből. Oroszország Szovjetizálódott, a Habsburg birodalom szétbomlott, és Németország is problémákkal küzdött.


Ez volt az a hatalmi vákuum, amiről az előadás elején szó volt. Ez a tény kiszélesítette a kis országok mozgásterét. Azt az utat, amit a régió kis államai elfelejtettek megtenni, Hitler világháborújának pokla fizettette meg. A gazdasági együttműködés védelmet jelentett volna a német támadás ellen. Teleki Pál magyar politikus és földrajztudós egyik mondatát idézte az előadó, amely szerint minden történés a dolgok természetes rendjében a fejlődés célirányos folyamatával áll egységben. A fejlődés úgyis arra viszi a világot, amerre annak haladnia kell. A keletkezett nagyhatalmi vákuumzónában létrejöhetett volna az együttműködés a kisállamok között.


A 20-as években viszont a kisállamokat saját kisállamiságuk konszolidálása kötötte le. Ez a föderációs eszme a háború alatt újra felerősödik. A páneurópai eszmét egyesek a baloldalhoz kötik, pedig olyan jobboldali magyar politikusok is a közép-európai föderáció eszméjét hirdették a két világháború között, mint Bethlen István, vagy Bajcsy-Zsilinszky Endre. Zita királynő ebben az időben lobbizott is fiáért: Habsburg Ottóért a páneurópai mozgalom vezető egyéniségéért Roosevelt elnöknél, aki azt válaszolta neki, hogy nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy ne legyünk barátai a Szovjetúniónak.

A videó itt megtekinthető:


http://www.youtube.com/watch?v=mJRBtkkpPWY

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése