A hvg baloldali hetilap hasábjain mostanában rendszeresen lehet olyan cikkeket olvasni, amelyek az internetes közösségi médiát, és azon belül is legfőképpen a facebookot támadják. Ezek a cikkek főképpen arról szólnak, hogy milyen nagy veszélyt jelent a felhasználókra nézve, ha megadják adataikat a közösségi médiumokban, mert azokkal visszaélhetnek. Rossz célokra használhatják fel őket, vagy éppen külső erők ellophatják ezeket az adatokat. Olykor pedig már-már egyfajta új világuralmi mítoszt vizionálnak a közösségi média mögé, hogy például a facebook és személy szerint Mark Zuckerberg, aki történetesen zsidó származású, korlátlan befolyást akar szerezni az emberiség felett azáltal, hogy megszerzi és használja adatainkat. Ez pedig szerintük alapjaiban veszélyezteti a demokráciát és az alapvető emberi jogokat szerte a világon.
Nem tudom, hogy vannak vele, de ez engem egyre inkább kezd emlékeztetni a Jobbik médiumaiban rendszeresen megjelenő összeesküvéselméletekre, ahol a szabadkőművesség akar ehhez hasonló módon világuralmat szerezni élén a zsidó pénzmágnással: Rothschild báróval. Csak itt a szabadkőművességet a közösségi média, a zsidó Rothschild bárót pedig a szintén zsidó Mark Zuckerberg helyettesíti. Nézzük meg közelebbről, hogy mi van emögött a mély baloldali ellenségeskedés mögött a közösségi médiával szemben. Valóban csak az emberi jogok és a demokrácia miatti félelem? Vagy inkább a baloldal egyetemesnek mondható és elsődleges célja, amelyet mindig is követett, vagyis a kapitalizmus megdöntése? Én a második lehetőségre szavazok, és ki is fogom fejteni, hogy miért.
A közösségi médián tudvalevőleg minden ember meg szokta adni több-kevesebb adatát, tehát az nem más, mint a személyi adatok egyfajta gyűjtőhelye. Az emberek adatai pedig, ahogy azt ki fogom fejteni a későbbiekben, motorjai a most kibontakozó új ipari forradalomnak és az erre épülő új kapitalizmusnak. Korunk technológiai szótárában az egyik legfontosabb fogalom a Big Data. Ez az új tudományág a közelmúltban keletkezett, az informatika robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, mivel nagyon nagy mennyiségű adat gyűlt össze szinte minden gazdasági és technológiai szektorban. Így a kereskedelemben, az orvostudományban, a távközlésben, a genetikában, a csillagászat területén stb.. Mint tudományág pedig arra jó, hogy ezekben a nagymennyiségű adathalmazokban összefüggéseket és mintázatokat keressen különféle matematikai és statisztikai eszközökkel. A kereskedelem területét példaként véve egy olyan kereskedelmi adathalmazban, ahol az tartják nyilván, hogy a vevők miket vásároltak, lehet például összefüggéseket keresni az egymást kiegészítő termékek vásárlásának gyakoriságai között.
Így például elemezni lehet, hogy azok a vásárlók, akik gyakran vesznek kenyeret hány százalékban vásárolnak mellé tejet is. Ha pedig gyakran vásárolják ezt a két terméket együtt az hasznos információ a bolt számára, hiszen akkor érdemes a pékárukat, és a tejtermékeket egymás közelébe pakolni a boltban, hogy kényelmes legyen a vásárlás. A Big Data technológiája ma már a mesterséges intelligencia kutatásban is teret nyert, amiből egy külön tudományágat hasított ki magának. A gépi tanulás elméletét, ami azt jelenti, hogy ha egy Big Data alkalmazást, amely folyamatosan és automatikusan elemez egy ilyen nagy adathalmazt statisztikai eszközökkel, akkor az így kielemzett tények képessé tehetik ezt az alkalmazást arra, hogy bizonyos feladatokat jobban oldjon meg akár az embernél is.
Például az orvostudomány területén, ha egy ilyen Big Data alkalmazásba betáplálunk egy rakás képet melanómás daganatokról, továbbá adatként azt is, hogy melyik volt rosszindulatú és melyik volt jóindulatú. Akkor ez az alkalmazás statisztikai eszközökkel elemezni tudja, hogy a fényképeken a daganatokat milyen elváltozások jellemzik nagyobb százalékban, ha azok rosszindulatúak, vagy ha jóindulatúak, és ha legközelebb betáplálják neki egy új melanóma gyanús beteg fényképét, akkor arról meg tudja állapítani, hogy az a daganat rosszindulatú, vagy jóindulatú. Általában jobban is, mint egy bőrgyógyász, mert több daganat fényképe áll a rendelkezésére, mint amennyit életében egy bőrgyógyász láthatott, és így mesterséges intelligencia alapú orvosi diagnózisokat állíthatunk elő.
A gépi tanulásra alapozott mesterséges intelligencia alkalmazásokat ma már nagyon sok területen alkalmazzák, még a tudományos kutatás területén is. Létezik olyan Big Data alapú mesterséges intelligencia alkalmazás, ami a korunkra már óriási mennyiségűre növekedett orvosi publikációkat vizsgálja át és elemzi, amelyeket egy ember száz évig sem tudna elolvasni, hogy azokban új összefüggéseket fedezzen fel, amelyek új tudományos eredmények magvai lehetnek. A Big Data technológiákra épülő mesterséges intelligencia alkalmazásokat mindenhol alkalmazzák már szerte a gazdaságban, így az ipari termelésben, az önvezető autók gyártása terén stb.
A megnövekedett adatmennyiségre, vagyis a Big Data technológiára épülő mesterséges intelligencia alkalmazások pedig így motorjai lehetnek a most kibontakozó új ipari forradalomnak. Amit azért neveznek új, vagyis második ipari forradalomnak, mert jellegében hasonlóságot mutat az első ipari forradalommal. Hiszen ahogy az első ipari forradalomnak a mesterséges, emberi izmoktól elszakadt erő volt hajtóereje, így a gőzből, a szénből, az olajból, vagy éppen a villanyáramból származó mesterséges erő, addig ennek az ipari forradalomnak a mesterséges értelem a hajtóereje. Míg az első ipari forradalom gépeit a földből kibányászott szén, olaj, gáz és egyéb más foszilis energiahordozók működtették, addig ennek az ipari forradalomnak a gépeit az ember által létrehozott és gépekbe pumpált mesterséges értelem működteti.
Továbbá van még egy közös sajátossága is a két ipari forradalomnak. Hiszen mindkét esetben szükséges volt még valamire, ami felszínre hozta a mesterséges erőt, illetve a mesterséges értelmet. Ez az első esetben pénz volt, hiszen mindig is hitelpénzre volt szükség, hogy valaki vállalkozásba kezdjen és bányát nyisson, hogy ki tudja bányászni az első ipari forradalom elindításához szükséges nyersanyagokat, a szenet, az olajat vagy a gázt. A második esetben pedig ez a valami az adat, hiszen az embereknek meg kell adniuk az adataikat, hogy azokat a mesterséges intelligencia alkalmazások elemezni tudják, és így fejleszteni tudják önmagukat, hogy a második ipari forradalom motorjai lehessenek.
A pénzről részletesen ír Karl Marx a legismertebb baloldali forradalmár a Tőkében, ahol azt fejti ki, hogy a pénz forgási sebessége a kapitalizmus igazi motorja. A tőkés vállalkozásának elindításakor megvásárolja a szükséges termelési eszközöket, továbbá a munkások munkaerejét, majd amikor le lett gyártva és el lett adva a sok termék, akkor a munkás belefektetett munkaerejének csak kis részét téríti meg bér formájában. A többletet pedig eltulajdonítja, amiből jókora többletjövedelemre tesz szert, hogy az így nyert pénzen aztán újra termelőeszközöket, és munkaerőt vásároljon, amiből aztán újra többletnyereségre tesz szert, és így tovább a végtelenségig. A tőkének, vagyis a pénznek ez az örökös körforgása a kapitalizmus motorja Marx szerint, amely mindig újratermeli a tőkét, vagyis a pénzt, és ezt az örök körforgást kell megtörni ahhoz, hogy megdöntsük a kapitalizmust.
Vajon a mai kor marxistái nem ugyanezen elvek szerint akarnak e eljárni akkor, amikor arra buzdítanak, hogy ne adjuk meg adatainkat a közösségi oldalakon? Amikor azt mondják, hogy ne regisztráljunk oda? Vagy ha már regisztráltunk, akkor iratkozzunk ki onnan? Vajon, ha a mai kor kapitalizmusának már nem annyira a pénznek, hanem az adatnak a körforgása a hajtómotorja, akkor nem éppen az adat körforgását akarják ezzel megakasztani? Ha az emberek nem adják meg az adataikat a közösségi alkalmazásoknak, akkor a mesterséges intelligencia alkalmazásoknak nem lesz mivel fejleszteni magukat, és az új ipari forradalom megakad. Ahogy Marx a pénz körforgását akarta megtörni, úgy a mai kor marxistái az adat körforgását akarják megtörni, hogy elérjék a várva várt célt, és megdöntsék a nagytőkét.
Ami még érdekesebb, hogy a vígan támadott nagytőkés személye is analógiát igyekszik mutatni a régi korokkal. Abban a korban, amikor a pénz volt a kapitalizmus motorja, a kapitalizmusellenes összeesküvéselméletek a szabadkőművességet támadták, aki fantazmagóriáikban uralma alá akarja hajtani a világot, és az élén egy zsidó pénzmágnás báró Rothschild állt. Ma, amikor az adat a kapitalizmus motorja az új kapitalizmusellenes marxisták az adatokat felhasználó közösségi médiát támadják, amelynek az élén a zsidó informatikus adatmágnás Mark Zuckerberg áll. Tiszta sor, hogy a történelem mennyire ismétli önmagát, hihetetlen! Az antiszemita fantáziákban a zsidó személye mindig összefonódik magával a kapitalizmussal, vagy a modernitással, illetve a haladással. Marx is azt hirdette, hogy a zsidó szelleme egyenlő a pénzzel, a zsidó maga a kapitalizmus megtestesítője, így ez ma sem lehet másképp.
Nemrégiben olvastam egy angol nyelvű oldalon egy olyan elemzést, mely szerint az emberek azonosításához és megfigyeléséhez használatos Big Data alapú arcfelismerő szoftvereket főképp izraeli cégek gyártják és értékesítik tovább különféle titkosszolgálatoknak, mint például az amerikai CIA-nak. Illetve a közösségi média illetékeseinek, így a facebooknak. Ennek nyomán pedig a közösségi média és a titkosszolgálatok tevékenysége kezd összeérni. Ezek a már-már leplezetlenül antiszemita megnyilvánulások egyre szélesebb nyilvánosságot kapnak a baloldali média berkein belül.
Felhasznált Irodalom:
Kevin Kelly: Hogyan eredményezhet a mesterséges értelem második ipari forradalmat? https://www.ted.com/…/kevin_kelly_how_ai_can_br…/transcript…
Karl Marx: A tőke I-III. (A politikai gazdaságtan bírálata), Budapest, 1949.
Konrad Löw: A kommunista ideológia vörös könyve, Kairosz kiadó, 2003.
Itt a lista: 52 vállalatnak adta át adatainkat a Facebook, meglepetések is akadnak http://hvg.hu/…/20180702_facebook_adatmegosztas_telefongyar…
Frederic Morton: A Rothschildok - Egy család története, Corvina, Budapest, 2002.
Global Media, War, and Technology https://www.edx.org/course/global-media-war-and-technology
