Sokat lehetett hallani az utóbbi időben a titkosszolgálati megfigyelésről, amelyet egykor a kommunista NDK-ban a német szocialista titkosrendőrség a STASI végzett, majd manapság az elhíresült lehallgatási botrány során kiderült amerikai megfigyelési rendszer, az NSA van terítéken, amely már az egész internetre kiterjedő adatgyűjtést végez. A STASI az 1953-ban kitört NDK felkelés nyomán jött létre, hogy adatokat gyűjtsenek a párt elleni újabb szervezkedések gyors felderítésére és elfojtására. Az amerikai NSA pedig a 2001 szeptember 11.-ei terrortámadás nyomán jött létre, az esetleges újabb terrorista szervezkedések gyors felderítésére és elfojtására.
A két szervezet közötti legfőbb különbségek abban érhetők tetten, hogy a STASI alapjában véve még alacsony technológiai felszereltséggel dolgozott, és így nem számítógépes algoritmusokat, hanem beszervezett emberi kémeket vett igénybe a lakosság megfigyelésére, akik folyamatosan jelentéseket írtak közvetlen környezetükről. Az NSA viszont az elektronikus technológiát használja adatgyűjtésre. Folyamatosan rögzíti a világ egészén lefolytatott telefonhívások, e-mail küldések, chat beszélgetések, stb. adatait. Ezeket elemzi folyamatosan, hogy megtalálja az újabb terrorista szervezkedések jeleit.
Fontos különbség még a két szervezet között, hogy míg a STASI alapvetően a az emberek közötti kommunikáció tartalmi oldalát rögzítette, tehát konkrétan elhangzott beszélgetéseket, cselekedeteket rögzített, addig az NSA, csak az elektronikus hálózatokon lezajló kommunikáció metaadatait rögzíti, vagyis a kommunikáció körülményeiről szerez adatokat. Így egy telefonbeszélgetés földrajzi helyéről, idejéről, vagy egy e-mail elküldésének időpontjáról, stb. Ami ugyan kevesebb információt tartalmaz, de hatékonyabb megfigyelést tesz lehetővé, mert így táblázatba rendezhető adatokat kapnak, amelyeken matematikai és statisztikai eszközökkel teljes körű elemzéseket végezhetnek, míg a kommunikáció tartalmi oldalának elemzéséhez rengeteg emberre lenne szükség, hogy minden hálózaton lefolytatott beszélgetést külön elolvasson, vagy meghallgasson.
Így viszont statisztikai eszközökkel gyors elemzéseket lehet végezni arról, hogy az emberek kommunikációjában mi számít normális, és mi számít gyanús viselkedésnek, ha például valahol két személy egyszerre kapcsolja ki a mobiltelefonját, vagy ha túl sokáig beszélget valaki egymással stb. Ilyen esetekben utána lehet nézni ezen a gyanús viselkedésű személyek személyazonosságának, és célzott megfigyelést lehet rajtuk végezni. Miután kiderült, hogy Amerika ilyen formában figyeli meg a világot, bizonyos politikai szervezetek aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy ez a magánélet megsértését, és ezzel együtt a demokratikus jogok megsértését jelenti. Én egyet értek azzal az alapelvvel, hogy meg kell figyelni, és ki kell szűrni az esetleges terrorista támadásokat. Ezért azon gondolkodom, hogy nem e lehetne hatékonyabbá tenni a megfigyelést úgy, hogy ötvözzük a STASI-nak a kommunikáció tartalmára irányuló megfigyelési módszereit az NSA-nak a kommunikáció körülményeire irányuló megfigyelési technikájával, hogy nemcsak a kommunikáció körülményeihez, tehát a beszélgetés földrajzi helyéhez, hosszához stb., adunk metaadatokat, hanem annak tartalmához is.
Konkrétan arra gondoltam, hogy automatikusan tárgyszavazni lehetne a hálózaton lezajló beszélgetések tartalmát, mint ahogy a könyvtárakban a könyvtári dokumentumokat tárgyszavazzák a könyvtárosok, azok témái szerint. Így például ha a hálózaton valaki egy szerelmes e-mailt küld valaki másnak, akkor annak azt a tárgyszót lehetne adni, hogy szerelem, ha valakik éppen egy bűncselekmény elkövetéséről beszélgetnek az interneten, annak lehetne azt a tárgyszót adni, hogy bűnözés és így tovább. Így ugyanolyan egyszavas, táblázatba rendezhető metaadatokhoz jutnánk, mint a kommunikáció körülményeinek a rögzítésekor, és ezeknek az adatoknak az elemzésével hatékonyabban tudnánk azonosítani az esetleges veszélyforrásokat.
Ha például egy telefonhívás tárgyszavazásakor olyan tárgyszót kapunk, hogy terrorizmus, akkor már azonosítottunk is a veszélyforrást, és ha ezeket a tárgyszavakat táblázatba rendezzük, akkor azok gyorsan visszakereshetővé válnak. Már vannak olyan automatikus tárgyszavazó programok, amelyek az elektronikus dokumentumok tartalmának elemzésével gyorsan, és automatikusan tudnak tárgyszavakat rendelni elektronikus dokumentumokhoz az különféle elektronikus adatbázisokban, így emberi munkavégzés nélkül is gyorsan lehet ma már tárgyszavazni, miért ne alkalmazhatnánk ezt a titkosszolgálati megfigyelésben is?
Felhasznált Irodalom:
Dr. Kovács Béla Lóránt: Automatikus Tárgyszavazó Program (ATP) http://kifu.videotorium.hu/hu/recordings/10383
Global Media, War, and Technology https://www.edx.org/course/global-media-war-and-technology
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése