Új sztoicizmus

 A modern közgazdaságtan területén egyes közgazdászok hajlamosak különbséget tenni a főként XIX. század derekán kialakult mechanikus termelési folyamatokra épülő hagyományos ipari gazdaság, és az úgynevezett hitech gazdaság között, amely a modern információs technológiákra, internetre alapszik.

Korunkban a kétfajta gazdaság mintha kezdene elszakadni egymástól, amikor a hitech gazdaság bűvöletében élő nyugat próbálja korlátozni a még a hagyományos gazdaság elvei szerint működő keleti országokból származó nyersanyag szállítmányokat, élelmiszerszállítmányokat, és más, a hitech gazdaság elvei szerint működő energia és élelmiszerforrásokra próbál átállni, mint például a napenergia, vagy a laboratóriumban növesztett húsok.

 Van aki szerint a hitech gazdaság, legalábbis a technológia jelenlegi fejlettségi szintjén, csak a hagyományos termelőgazdaságra szervesen ráépülve tud jól működni. Hiszen a számítógépek építéséhez szükséges nyersanyagot valahonnan ki kell bányászni. A hitech tudástársadalom építésében résztvevő mérnökök agyát megfelelő tápanyagokkal kell ellátni, ami csak a hagyományos mezőgazdaságból származhat. Ez vita tárgyát képezi.

A magam tapasztalatait tudom ezzel kapcsolatban elmondani, aki egy kelet-európai országban él egyszerű ipari munkásként, szabadidejében pedig otthon a négy fal között az interneten a hitech gazdaság szabadságát és korlátlanságát igyekszik kiélvezni, úgy hogy részt próbál venni az internetes kereskedelemben, és az internetes pénzügyekben webshoptulajdonosként, távmunkásként, internetes hitelnyújtóként.

Magyarországon működőképes hagyományos termelőgazdaság van. Iparral, mezőgazdasággal. Viszont a hitech gazdaság meglehetően szegényes nálunk, csak kevés Start-up vállalkozás működik itt. Nyugaton ennek a fordítottja igaz. Ott a hagyományos ipart áttelepítették a távol-keleti országokba, és a fő gazdasági erő a techcégek kezében összpontosul Apple, Google, Tesla stb. Mivel a lakosság nem nagyon tud elhelyezkedni a hagyományos iparban, ezért Amerikában nemzeti hagyománnyá vált, hogy az emberek már fiatalon eladósítják magukat, hiteleket vesznek fel, hogy abból tudják finanszírozni későbbi vállalkozói karrierjüket a techvilágban, és persze megélhetésüket, amíg vállalkozói karrierjük be nem érik.

Sokan ezt tekintik a nyugati szabadság egyik legfőbb fokmérőjének. A hagyományos 8 óra munkán, 8 óra pihenésen, és 8 óra szórakozáson alapuló bérmunkás életmód alóli felszabadulást, még ha ez eladósodással és fokozott bizonytalansággal jár is együtt. Ha nem lenne a hátam mögött a magyar körülmények által biztosított szerény, de biztos jövedelem, valószínűleg én is csak hitelből tudnám finanszírozni az otthoni internetes kalandozásaimat.

Ami megítélésem szerint nem lenne jó dolog. Ha a nyugati hitech kultúrát tekintjük a szabadság világának, és a keleti hagyományos ipari társadalmat a rabság megtestesítőjének, akkor a saját tapasztalataim szerint el kell fogadni valamilyen szinten a rabságot, hogy a nyugati hitech gazdaság szabadságát és korlátlanságát igazán élvezni tudjuk. Nyugaton az eladósodás, a hitelből finanszírozott fogyasztás és jólét csömörrel tölti el az embert a szabadságtól, és sokan szívesebben élnének ott a diktatúrának tartott keleten.

Ahogy az ízeket is csak az érzi igazán aki előtte jól kiéhezett. Úgy a munkavállalóknak is meg kell tapasztalniuk a hagyományos ipari munka okozta kínszenvedést, hogy azt a korlátlanságot és szabadságot, amit az internet nyújt a munkavállalás, pénzkeresés területén igazán élvezni tudják. Nem is beszélve arról, hogy csak onnan tudnak olyan tőkét gyűjteni a vállalkozáshoz, ami nem hitelből van.

Csak a kemény fizikai munka által edzett testek és elmék tudnak az internet végtelenjében jól eligazodni. Így véleményem szerint a hitech gazdaság nemcsak gazdasági, hanem társadalomlélektani értelemben is csak a hagyományos termelőgazdaságra szervesen ráépülve tud jól működni. A hagyományos ipari struktúrákra épülő kapitalista gazdaság szigorúan hierarchikusan épül fel. Ebben a társadalomban nem mindenki fog az elithez tartozni, hanem a többség bizony szakmunkás vagy segédmunkás lesz. Azt tanácsolom a magyaroknak, hogy fogadják el a társadalmi helyzeteteket, amit rájuk osztanak.

Ha segédmunkásoknak kell lenniük akkor fogadják el azt a segédmunkát amit adnak nekik, mint az ókori görög sztoikus bölcsek. Szavazzanak 4 évenként a Fideszre. Ne lázadjanak a hatalom ellen, de az életük értelmét ne ebben a társadalomban keressék, hanem a szabadidejükben az internet főként külföldi oldalain, a hitech gazdaság korlátlanságában és szabadságában.

Ez egyfajta új sztoikus magatartást jelent, ami kiváltságként is értelmezhető, hogy egyszerre élvezhetjük a magyar viszonyok biztonságát és a hitech gazdaság szabadságát és korlátlanságát.