A nagy történelem tudománya az emergens jelenségek új tudományát alkalmazza a történelem kutatásában. Ez egy új diszciplina az evolúció leírására, ami azon a megfigyelésen alapul, hogy az alacsony és magas entrópiájú állapotok néha összecsúsznak a természetben, és ez új komplex rendszereket hoz létre. A természetben van két törvény, amely versenyez egymással. A természetben minden energia minimumra törekszik, illetve minden maximális entrópiára törekszik. Az anyagi halmazállapotok közül a legkisebb energiával a szilárd anyagok rendelkeznek, mert az ő részecskéik mozognak a legkevésbé.
Az entrópia pedig a rendezetlenség mértékegysége, és a legmagasabb entrópiával a légnemű agyagok rendelkeznek, mert részecskéik a legrendezetlenebbek, mert folyamatosan mozognak eltérő irányokba. De a folyékony anyagok is magasabb entrópiával rendelkeznek, mint a szilárd anyagok, mert részecskéik gyorsabban mozognak, mint a szilárd anyagok részecskéi. Az energia minimális szintjét tehát a szilárd anyagok testesítik meg a természetben a halmazállapotok között.
A magasabb szintű entrópiát pedig a folyékony anyagok. Ez a két állapot a természetben versenyzik egymással, és néha egymásba csúszik. Mint például amikor összekeverünk szilárd fagylalt port, és folyékony tejet és létrejön egy hab szerű anyag a fagylalt, amely ötvözi a szilárd és folyékony anyagok tulajdonságait, és sokkal komplexebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint az őt alkotó összetevők. A habok ötvözik a szilárd és folyékony anyagok tulajdonságait és szerkezetükben sokkal komplexebbek, mint az őt alkotó anyagok. Tehát a komplexitás egy új fokát képviselik. A természetben és a társadalomban így alakulnak ki a komplexebb struktúrák az egyszerűbb struktúrákból. Az egyszerűbb struktúrák egyes részei a magasabb entrópia állapotába kerülnek, majd ezek a részek versenyezni kezdenek azokkal a részekkel amelyek alacsony energia szinten vannak, a két állapot összecsúszik, és új komplexebb struktúrák jönnek létre.
Így alakulnak ki a természet és a társadalom egyre komplexebb szintjei. A fizikai, kémiai, biológiai, társadalmi szintek, és mivel az emberi tudományok a természet és a társadalom ezen szintjeit vizsgálják, az emergens jelenségek alkalmazása a történelemtudományban alkalmas az emberi tudományok összekapcsolására. A jövő szempontjából a nagy történelem tudománya két lehetséges alternatívát vázol fel. Az egyikben az emberi társadalom komplexitása tovább növekszik, és elér egy maximális szintet, ahol valamiféle szuperorganizmussá válik az emberi társadalom. A másik alternatívában az emberi társadalom elpusztul a klímaváltozás következtében majd az egész világegyetem is szétesik egy végső hőhalálban. Az evolúció komplex rendszerei így visszahullanak az egyszerűségbe. Ez a két alternatíva az emberiség vallásaiban érhető tetten.
A történelem vége, ahol a társadalom eléri a maximális komplexitást és nem tud már tovább fejlődni. Illetve az utolsó ítélet napja, ahol Isten elpusztítja az általa teremtett világot. Ezért most az emergens jelenségek tudományát szeretném összekapcsolni a vallástudománnyal. A vallástudományban a mai napig vitáznak arról, hogy mi a vallás, mert a világ vallásai nagyon különbőzőek. Van aki szerint a vallás út Isten felé. De nem minden vallásban van Isten. A buddhizmusban például nincs Isten.
Sokféle más definícióval is próbálkoztak már, de mindig lehet találni olyan vallást, ami ellentmond ennek a definíciónak. Ezért a közbeszédben szinte mindenre rá lehet mondani, hogy az vallás. Politikai ideológiákra is rá lehet mondani, hogy az vallás, mint például a marxizmusra. Ezért én most három vallást szeretnék összekapcsolni az emergens jelenségek tudományával, egy Istennel rendelkező vallást, egy vallást Isten nélkül, és egy politikai vallást. A kereszténységet, a buddhizmust, és a marxizmust szeretném összekapcsolni az emergens jelenségek tudományával.
A keresztény vallásban az egyik legfontosabb teológiai tanítás a szentháromság fogalma, ahol atya fiú és szentlélek együtt létezik Isten formájában. Az atyát általában térbeli és stabil létezőként gondolják el a vallásos hívek, ami analógiában áll a szilárd anyag formájával, ami alacsony energiaszinten van. A szentlelket általában lehelletként vagy szellemként gondolják el a vallásos hívek, ami analógiában áll a magas entrópiájú anyagokkal, mint például a levegővel vagy a vízzel. A fiú pedig a kettő egysége, ami szintén analógiában áll az emergens jelenségek tudományával, ami azt mondja, hogy az alacsony és magas entrópiájú objektumok összecsúsznak, és új jelenségek keletkeznek. Mint amikor a folyékony és a szilárd anyagok elegyéből hab keletkezik.
A marxizmus tanítása a dialektikus marerializmusról nagyon hasonló elveket fogalmaz meg, mint az emergens jelenségek tudománya, és a nagy történelem tudománya. Az evolúció fejlődési szintjei a dialektikus materializmus szerint is egymásra épülnek, és úgy alakulnak ki, hogy az alsóbb szintekben mindig ellentmondások keletkeznek, amelyek összeütköznek, majd egységbe olvadnak, és létrejön az evolúció egy magadabb szintje. Így például a társadalmi életben a feudalizmus belső ellentmondásai megszülik az új társadalmi rendszert a kapitalizmust, majd a kapitalizmus belső ellentmondásai megszülik a kommunizmust.
Ezek az egymással egyesülő ellentmondások analógiában állnak a magas és alacsony entrópiájú rendszerek ellentétével, amelyek egymásba csúsznak, és új rendszereket hoznak létre. A tudomány szerint Buddha azt mondta, hogy az emberi szenvedés forrása a vágy, vagy másként az elégedetlenség. Ezzel én tökéletesen egyet értek, két okból. Azért, mert az elégedetlenség kiiktatása végeredményben az élet teljességét eredményezi, és az élet teljessége mindent magába foglal, tehát Buddha az emberi élet semmilyen aspektusát nem felejtette ki elméletéből. Továbbá azért, mert ez a folyamat nem feltétlenül eredményezi az élet teljességéhez való görcsös ragaszkodást. Tehát nem feltétlenül eredményez újabb elégedetlenséget.
A buddhizmus, vagy legalábbis annak naturalisztikus irányzata nem tanítja a világi élettől való teljes eltávolodást. Nem szorgalmazza a maximális aszkétizmust, hogy ember kiszabaduljon az evilági életből. Ez a manicheizmus tanítása nem a naturalisztikus buddhizmusé. Egy buddhista személy részt vehet a világi életben. Egy buddhista személy bármilyen világi tevékenységet végezhet. A lényeg, hogy semminek ne váljon a rabjává. Ne kötődjön túlságosan erős szenvedéllyel semmihez sem, mert ez az elégedetlenség forrása. Ha valaki túl erős szenvedéllyel kötődik valamihez, akkor nem tudja elviselni az elvesztését, illetve mindig többet akar belőle.
Ez pedig az elégedetlenség forrása, ami szenvedést eredményez. Ha valaki követi Buddha tanítását, és semmihez sem kötődik igazán, de nem is szakít teljesen a világi életformával, akkor olyan emberré válik aki bármiről képes lemondani, hogy valami újba kezdjen bele. Az ilyen ember képes bármit abbahagyni, hogy valami új dolgot csináljon, majd szükség esetén újra visszatér eredeti tevékenységéhez.
Szinte mindenbe képes belekóstolni élete során. Az ilyen életformát gyakorló személy egyértelműen megtapasztalja az élet teljességét. Ezért írtam azt, hogy az elégedetlenség kiiktatása végeredményben az élet teljességét eredményezi. Tehát Buddha elmélete az emberi élet minden aspektusát figyelembe veszi.
Az emberi élet teljességének megtapasztalásához hosszú idő szükséges. Ahhoz hogy életünk során mindenbe belekóstoljunk hosszú vagy végtelenül sok idő szükséges. Ezért lehet, hogy ez újabb elégedetlenséget eredményez. Ilyenkor az ember egyszerre és azonnal akarja megtapasztalni az élet teljességét. Az emberi személy azonnal akarja megtapasztalni az egyetemességet. Ez elkerülhető abban az esetben, ha az ember figyelembe vesz egy másik bölcsességet, hogy az út a fontos nem a cél.
Ha a személy számára az önmegvalósításban az út válik fontossá nem a cél, az azt jelenti, hogy az emberi élet teljességének megtapasztalásához, mint folyamathoz fog kötődni, nem pedig annak a végső megvalósulásához. Tehát elkerülhető az élet teljességének azonnali megvalósításához való görcsös kötődés. Elkerülhető az újabb elégedetlenség megjelenése. Az emberi élet örömteli, végtelen áramlássá válik az élet teljessége felé, ahol a személy mindig több és több dologba kóstol bele anélkül, hogy elszakíthatatlanul kötődne hozzá.
Az ilyen személy elméjének komplexitása folyamatosan növekedni fog, ahogy mindig új és új dolgokat próbál ki. Végül amikor már a személy minden dolgot kipróbált az életében, és semmihez sem kötődik igazán, akkor eléri a felszabadulás, vagy nirvána állapotát, ami maximális komplexitású állapotnak is tekinthető a követett logika alapján. Ez egyértelműen analógiában áll a nagy történelem tudományainak tanításaival, miszerint az egyre magasabb evolúciós szinteken egyre több dolog és komplexebb dolgok kapcsolódnak össze egymással, hogy egyre komplexebb dolgok keletkezzenek.
A marxizmus és a buddhizmus tanítása a kommunizmusról és a nirvánáról, mint maximális komplexitású állapotokról, illetve a kereszténység tanítása a végítéletről, a világ végső megsemmisüléséről, továbbá ezeknek a vallásoknak a tanításai, amelyek feltűnően hasonlítanak a nagy történelem tudományának tanításaira, azt mutatják, hogy a nagy történelem tudományának jövőképei az ez emberiség évezredes vallásos hagyományaiban gyökereznek. Ezt tudom elmondani a nagy történelem tudományának jövőképeiről.
Források:
https://www.coursera.org/learn/big-history?adgroupid=58953588445&adpostion=&authMode=login&campaignid=1599063752&creativeid=303554599602&device=c&devicemodel=&gclid=Cj0KCQjwnv71BRCOARIsAIkxW9FC2ANmrquVGiPaU03JAh6jZjuCOMMlEg0NqA0iPliVess0PNvZuHsaAmBIEALw_wcB&hide_mobile_promo=&keyword=coursera%20mooc%20courses&matchtype=b&network=g&utm_content=93-BrandedSearch-INTL&utm_medium=sem&utm_source=gg
https://www.coursera.org/learn/emergent-phenomena?adgroupid=58953588445&adpostion=&authMode=login&campaignid=1599063752&creativeid=303554599602&device=c&devicemodel=&gclid=Cj0KCQjwnv71BRCOARIsAIkxW9FC2ANmrquVGiPaU03JAh6jZjuCOMMlEg0NqA0iPliVess0PNvZuHsaAmBIEALw_wcB&hide_mobile_promo=&keyword=coursera%20mooc%20courses&matchtype=b&network=g&utm_content=93-BrandedSearch-INTL&utm_medium=sem&utm_source=gg
https://en.wikipedia.org/wiki/Dialectical_materialism
https://www.coursera.org/learn/science-of-meditation?adgroupid=58953588445&adpostion=&authMode=login&campaignid=1599063752&creativeid=303554599602&device=c&devicemodel=&gclid=Cj0KCQjwnv71BRCOARIsAIkxW9FC2ANmrquVGiPaU03JAh6jZjuCOMMlEg0NqA0iPliVess0PNvZuHsaAmBIEALw_wcB&hide_mobile_promo=&keyword=coursera%20mooc%20courses&matchtype=b&network=g&utm_content=93-BrandedSearch-INTL&utm_medium=sem&utm_source=gg
https://www.powellbusinessleadership.com.au/path-important-goal/
http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1015/1/137-148_Hidasi.pdf
