A Star Wars saga zoroasztriánusból zurvánista szellembe vált át?

Tegnap néztem meg a Star Wars saga immár VIII. epizódját, vagyis „Az utolsó Jedi”-t. A Star Wars filmekről már sok angol nyelvű honlapon olvastam olyan véleményeket, hogy kapcsolatba hozhatók az iráni eredetű zoroasztriánus vallás tanaival. Ez a mára már kihalt, de tanainak nyomait sok más vallásban ma is megőrző, egykori vallás az univerzumot két egymással ellentétes princípiumra osztja a jóra és a rosszra, vagy másként a sötétségre és a fényre, amelyek folyamatos harcban állnak egymással a világtörténelemben, hogy aztán a zoroasztriánus üdvtörténetben a történelem végén a fény princípiuma végleg győzedelmeskedjen a sötétség felett és megvalósuljon az örök jó uralma a világegyetemben.
Mi tagadás, a Star Wars filmek pontosan ugyanezt a sémát követik. Jelen vannak bennük a fény gyermekei: a jók, illetve a sötétség fiai: a rosszak, akiket konkrétan is mindig a sötét és a fényes jelzővel illetnek a filmekben, és ezek minden epizódban összecsapnak egymással, hogy minden harmadik részben menetrendszerűen győzedelmeskedjen a jó a gonosz felett. A legújabb epizód azonban nem annyira a sötétség és a fény harcát, hanem inkább a sötétség és a fény közötti egyensúlyt hangsúlyozza.
Az egész történetet nem mesélem itt el, de a fontosabb részleteket érdemes megemlíteni. A sötét hatalom ellen lázadó jók képviseletében Rey megkeresi az önkéntes száműzetésben élő Luke Skywalkert, hogy segítse őket, aki ezt visszautasítja, azonban Rey nem tágít, és hosszú vita után Skywalker felfedezi a lányban a leendő Jedi lovag adottságait, és elkezdi kiképezni Jedi lovaggá, átadni neki a Jedi képességeket. Illetve az úgynevezett erőt, amiről azonban Skywalker elárulja a lánynak, hogy nem csupán képességeket jelöl, hanem az egész univerzumot átható ősprincípiumot, amely minden korban egyensúlyt teremt a jó és rossz között, a születés és halál, élet és erőszak stb. ellentétes erői között.
Miután a lány felvértezte magát a Jedi képességekkel elindul, hogy megküzdjön Kylo Ren-el a sötétség lovagjával, abban a reményben, hogy átállíthatja a jó oldalra, mert még mindig érzi benne a fény erőit, mint ahogy ez Skywalker-nek is sikerült még a III. részben apjával. Annak ellenére teszi ezt, hogy Skywalker figyelmezteti nem egészen úgy lesz, ahogy azt Rey elképzeli. Kylo Ren fogságba ejti a visszatérő lányt és a sötét imperátor elé vezeti, ahogy hasonló jelenet kezdődik, mint a III. részben, a Jedi visszatérben, és majdnem úgy is végződik. Az imperátor megkínozza a lányt, és majdnem megöli, majd az utolsó pillanatban Kylo Ren mégis segít neki. Megöli az imperátort és az őt védő őröket, de mégsem áll át a jó oldalra. Hanem felajánlja Rey-nek, hogy pusztítsák el ketten együtt mind a jó lázadókat, mind pedig a sötét erő katonáit, tehát az egész múltat, hogy ezután csak ketten együtt uralkodjanak a galaxis felett, amit Rey azután visszautasít.
Az új jelszó tehát a sötétség és a fény közötti egyensúly a Star Wars filmek történetében, ami egy másik iráni eredetű vallás a zurvánizmus tanaival van analógiában, ami a zoroasztriánizmus egy szektájának tekinthető, és szintézisbe akarta egymással hozni a zoroasztriánus dualizmust, illetve a kinyilatkoztatott vallások monizmusát. Lényegében azt tanítja ez a vallás, hogy létezett egykor egy ősistenség, vagy ősszubsztancia, amit úgy neveznek, hogy Zurván. Ebben a jó és a rossz, a fény és a sötétség erői még egyensúlyban voltak egymással. Azonban a világ teremtésekor a jó és a rossz erői kiáradtak ebből az ősistenségből, hogy létrehozzák a világegyetemet, és ezzel egyetemben megbomlott közöttük az egyensúly, hogy aztán a világtörténelemben folyamatos harc kezdődjön közöttük. Viszont a zurvánizmus szerint a történelem vége nem a jó győzelmével végződik a rossz felett, hanem a jó és rossz erők újbóli egyensúlyba kerülésével, ahogy az az ősistenségben: Zurvánban ez eredetileg még megvolt.
Ennek a fényében nagyon érdekes Kylo Ren ajánlata Rey-nek, hogy pusztítsák el együtt az egész múltat a jót is, és a rosszat is, hogy így valósítsanak meg egy új uralmat az univerzum felett. Hiszen, ha a zurvánizmus logikáját követjük, akkor a jó egymaga sohasem győzedelmeskedhet a rossz felett, sem a rossz a jó felett, mivel a kettő kölcsönös függésben van egymással. A jó csak a rosszal való viszonyban lehet jó, ahogy a rossz is csak a jóval való viszonyban lehet rossz. A két erő harca csak kettő egyensúlyával végződhet, amit csak úgy lehet meghaladni, ha gyökerestül kitépjük a világtörténelem menetét alkotó két erő: a jó és a rossz gyökereit, tehát elpusztítjuk az egész múltat, és valami újat állítunk a helyébe. De mi lehet ez az új? Vagy hogyan végződhet a jó és a rossz egyensúlyára törekvők és az ezt meghaladni akarók harca? Talán ebből is létrejöhet valami új, második egyensúly? Véleményem szerint ezek azok az érdekes filozófiai kérdések, amiket a film felvet, és amelyekre a következő epizódnak választ kell adnia. Várom a következő epizódot.

Felhasznált Irodalom:

John R. Hinnels: Antikvár könyv - Perzsa mitológia, Corvin Kiadó, 1992.