A biológiai rasszizmus gondolatát, vagyis hogy az emberek között alsóbbrendű és felsőbbrendű fajok vannak és az emberek a faji hovatartozás szerint egymástól elszeparálhatóak, nemcsak a mai baloldal, hanem a katolikus egyház is elveti és meg kell, hogy mondjuk érthető okokból, mert olyanfajta viszonyokat tételez fel az emberek között, amelyek csak az állatvilágban vannak jelen, és ezzel lényegében állattá, természeti lénnyé degradálja az embert. Az egyház tanításai szerint pedig az ember több az állatnál, hiszen Isten képmása, és így ezeket a tanításokat az egyház nem fogadhatja el. Azonban vélekedhet e ugyanígy a katolikus egyház a fejlődéstani rasszizmussal szemben is, amely az én definícióm szerint az emberek közötti olyanfajta különbségtételt jelent, hogy a nagyipari technika (nem a posztindusztriális információs technológia) fejlesztéshez szükséges szociokulturális tulajdonságokkal: így szellemi és fizikai adottságok, viselkedéskultúra, műveltség, vallási elkötelezettség stb., rendelkezők és ezekkel nem rendelkezők közötti megkülönböztetés.
Azért tettem fel ezt a kérdést, mert a kereszténység az egyetlen történeti szellemű vallás a világon, amelyből a keresztény apokaliptika, tehát a jövőben megvalósuló eszkatalógikus megváltás gondolata származik, ami pedig elültette a technológia és társadalmi fejlődés csíráit a világon. Más szóval elindította az ember kiemelését a barbár természeti állapotból, amire csak a történelemben kialakult nagyipari technikai civilizáció képes, és ha a nagyipari technikai civilizáció fejlesztéséhez szükséges szociokulturális tulajdonságokkal rendelkező embereket összekeverjük az azokkal nem rendelkezőkkel (multikulturalizmus) az egyértelműen az ember visszavetését eredményezi a barbár természeti állapotba, amely ellenkezik a kereszténység céljaival.
Ha rasszizmus, ha nem rasszizmus ma a nagyipari technikai civilizáció működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges szociokulturális tulajdonságokkal csak az európai fehér népek rendelkeznek, és ha összekeverjük őket azokkal a keleti, főként iszlám kultúrájú népekkel, akik ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkeznek, az egyértelműen visszaveti a fejlődést, és ezzel megakasztja a kereszténység céljait, vagyis más módszerekkel ugyan, de ugyanazt az eredményt éri el, amit régen a nácizmus. A nácik a második világháborúban a barbár természeti világban meglévő viszonyokat akarták elterjeszteni az európai népek között felülről rájuk telepedve, vagyis az indiai kasztrendszer viszonyait, még ha emellett a technikai fejlődés területén voltak is érdemeik, hiszen a náci rendszer adta a világnak az egyik legismertebb rakétatudóst (Werner von Braun). A mai baloldal, vagyis a kulturális marxizmus pedig a keletről jött, még természeti állapotban leledző népeket akarják összekeverni a keresztény történeti szellemmel átitatott, és a nagyipari technikai civilizáció fejlesztéséhez szükséges szociokulturális tulajdonságokkal rendelkező népekkel, és így mind a kettő a nyugat visszavetésére törekszik a barbár természeti állapotba.
Tehát míg a mai kulturális marxista baloldal a multikulturalizmus terjesztésével, más módszerekkel ugyan, de ugyanarra célra törekszik, mint a nácik a biológiai rasszizmussal, a fejlődéstani rasszizmus, amely az embereket konkrétan a fejlődéshez szükséges tulajdonságok szerint különbözteti meg és különíti el, a nácikéhoz hasonló módszerekkel ugyan, de egész más cél felé törekszik, mint a nácik, és ezek a célok azonosak a kereszténység céljaival.
A fejlődéstani rasszizmusnak véleményem szerint helye van nemcsak az eltérő népekkel szemben, hanem akár a rokon, vagy velünk azonos népekkel szemben is. Ezt a biblia is igazolja, hiszen már Mózes is legyilkoltatta azokat a vele fajilag rokon zsidókat, akik nem akarták követni az Isten által rájuk testált történeti szellemet és visszazuhantak a pogányságba. Így tehát ha van olyan magyar, aki rendelkezik a nagyipari technológia fejlesztéséhez szükséges szociokulturális tulajdonságokkal, és van olyan, aki nem, akkor nyugodtan elkülönítheti magát akár rasszista módon is attól a másik magyartól.
Tehát a biológia rasszizmusnak nincs helye a magyar közéletben a fejlődéstani rasszizmusnak viszont igenis helye van és a keletről jött migránsok kiutasítása Európa területéről a fejlődéstani rasszizmus értelmében is és keresztény szempontból is helyes dolog, mert a keletről jött menekültek és az Európai népek közötti szorosabb kapcsolatra csak akkor lehet mód, ha már a keleti népek is rendelkeznek a nagyipari technológia fejlesztéséhez szükséges szociokulturális adottságokkal. Hangsúlyozom persze, hogy a fejlődéstani rasszizmus nem adhat alapot más népek vagy embercsoportok kiirtására, hanem csak azok elkülönítésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése