Ezt a linket így választások után osztom meg, mert a baloldaliak azzal érvelnek, hogy a magyar gazdasági növekedés csak az európai úniós pénzekből, és a nyugati multinacionális cégekből van. Ebből kifolyólag a magyarok a kisebbrendűségi érzésük miatt szavaznak a Fideszre, hogy legyőzzék a felette állókat, vagyis akik eltartják őket. Amit az ipse a videóban mond azt nem a harmadik világban, hanem Magyarországon kellene bevezetni, vagyis modern digitális eszközök és az internet segítségével kellene munkaközösségeket építeni, már gyermek korban tudatos stratégiával. Hogy ezekből a közösségekből magyar vállalkozások és esetlegesen családok nőjenek ki, a demográfiai megoldás végett is.
Izrael is egy technológiákat használó intézményre és kollektív közösségre, név szerint a hadseregre építve vált egy önfenntartó vállalkozó nemzetté, és tud önerejéből fellépni az arabok ellen. Ahol a fiatalok a magas szintű technológiákat használó hadsereg kötelékében sajátítják el a Startup vállalkozások vezetését. A videóban elmondottak mintájára minekünk is kellene ilyen közösségeket alapítanunk, és önfenntartóvá válnunk, hogy ne mondhassák ezek a szemétládák akiket éppen most mentünk meg a sokszoros iszlám inváziótól, hogy ők tartanak el minket, meg hogy kisebbrendűségi érzésünk van.
https://www.ted.com/talks/aleph_molinari_let_s_bridge_the_digital_divide?utm_source=facebook.com&utm_medium=social&utm_campaign=tedspread
2018. április 10., kedd
2018. március 17., szombat
Türelemre intés
Csath Magdolna nemrég azt nyilatkozta az M1-en, hogy ebben az évben már kezdenek megjelenni a nagyobb hozzáadott értéket igénylő munkahelyek a magyar munkaerőpiacon, mint például a programozás, vagy a művészeti tevékenységek területén. Úgyhogy aki esetleg azért akarna a baloldalra szavazni, mert csak összeszerelő munka jutott neki annak azt üzenem, hogy legyen türelemmel. Először fel kellett építeni egy jól működő termelőgazdaságot, és csak annak az alapjain lehet aztán felépíteni egy magas hozzáadott értéket igénylő high tech gazdaságot. Ez máshogyan jelenleg nem megy. A technológiai fejlődés éppen most kezd szárnyalásnak indulni, a jövő beláthatatlan ígéretekkel kecsegtet, de ehhez egy ésszerű társadalom és gazdaságpolitikát folytató kormány kell.
2018. március 16., péntek
Az életfa motívumának freudiánus gyökereiről
Sokan elmélkedtek már azon, hogy mi is tulajdonképpen az idő. Én most szigorúan tudományos alapokon akarok maradni, az időt a tudományban ma meghatározó fizikai elmélet pedig nem más, mint Einstein speciális relativitáselmélete, amely pedig azt mondja, hogy az idő a tér negyedik dimenziója, amely osztozik magával a térrel a testek mozgásmennyiségében. Közelebbről azt mondja ki, hogy ha egy test az általunk ismert háromdimenziós térben minden mozgás nélkül egy helyben áll, akkor az időben, mint negyedik dimenzióban még mindig mozog, méghozzá fénysebességgel. Ha pedig a háromdimenziós térben elkezd valamilyen sebességgel mozogni, akkor ez a sebesség az időben, mint negyedik dimenzióban végzett fénysebességű mozgás sebességéből tevődik át a térbe úgy, hogy az időbeni mozgás annyival lassul, amennyire a térbeli mozgás gyorsul.
Ez az elmélet kicsit furcsának tűnhet egy átlagembernek, pedig az általunk tapasztalt idő természetéből, és abból a tényből, hogy a természetben lehetséges a folyamatos fejlődés és változás, ez szerintem egyértelműen következik. Az időt az ókori filozófusok legelőször is a mozgással hozták kapcsolatba, és azóta is folyik a vita, hogy az idő maga a fizikai testek mozgása e, vagy az idő valami a testektől különálló dolog e, amiben a testek mozognak. Sokan megcáfolták, hogy az idő maga lenne a testek mozgása, mert az idő akkor is telik, ha például mi egyes emberek nem mozgunk. Akkor is öregszünk, akkor is történhet velünk valami az idő előrehaladtával.
Tehát az időnek valamiféle olyan egyenletes sebességű mozgásnak kell lennie, ami egyrészt független a testek térbeli mozgásától, hiszen ez a mozgás akkor is végbe megy, amikor a testek a térben nem mozognak, ugyanakkor mégis valamiféle mozgásnak tekinthető maga is, ami csak térben képzelhető el. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, ha a háromdimenziós tér osztozik valamilyen más térszerű felülettel egyfajta egyetemes mozgásmennyiségben csak így lehetséges, hogy a testek akkor is térben mozognak, ha az általunk ismert háromdimenziós térben nem mozognak. Ennek az időbeli mozgásnak az egyetemes jellege pedig, vagyis, hogy a háromdimenziós térben meglévő minden test egyetemesen kiveszi a részét ebből a mozgásmennyiségből, arra utal, hogy az idő, mint a tér negyedik dimenziója egyben a háromdimenziós tér valamiféle egységét is jelenti. Az időben, mint térszerű felületben, a háromdimenziós tér valamiképp egységbe van gyúrva, mint ahogy Spinoza is azt mondta, hogy Isten a természet egysége, és a spinozai filozófiából alakult ki maga a speciális relativitáselmélet is.
Az a tény, hogy létezik a természetben ez az egyetemes mozgásmennyiség, ugyanakkor a természetben lehetséges a változás és a fejlődés csak úgy lehet jelenvaló, hogy ez az egyetemes mozgásmennyiség nem egyedül a háromdimenziós térre összpontosul. Hiszen akkor a háromdimenziós térben a testek csak egyforma sebességgel mozoghatnának, és akkor a természetben semmilyen fejlődés nem lenne lehetséges, mert az csak egy különféle sebességgel mozgó testekből álló univerzumban képzelhető el, ahol a testek különböző sebességüknek köszönhetően utolérhetik egymást, összeütközhetnek és kölcsönhatásba léphetnek egymással.
Képzeljünk el egy olyan univerzumot ahol nincs idő, hanem csak tér van. Ott vajon lehetséges lenne a mozgás? Nyilvánvalóan igen, hiszen az idő nem maga a testek mozgása, hanem a testek egyrészt a térben, másrészt az időben, mint térszerű felületben mozognak. Viszont ebben az esetben nem létezhetnének úgynevezett ciklikus mozgások, vagy ha úgy tetszik időbeli folyamatok. Például aki megszületett az nem nőne fel, aki felnőtt az nem öregedne meg, és nem halna meg. A kozmikus gázfelhők nem állnának össze csillagokká, majd azok nem válnának végső agóniájukban vörös óriásokká, majd fehér törpékké, hogy aztán újra kozmikus gázfelhőkként szóródjanak szét. Nem lennének ciklikus változások, ami azt eredményezné, hogy lenne az univerzumban mozgás, de az semmilyen fejlődést nem eredményezne, hiszen ahhoz elengedhetetlenek a ciklikus változások, mint például hogy csillagok vagy emberek szülessenek, kifejlődjenek, majd elpusztuljanak. A mozgás ebben az esetben olyan lenne, mint az órainga mozgása, amely mindig csak jobbra és balra mozog, de ebben a mozgásban önmagában semmiféle változás nincs.
Az életfa, mint motívum sok nép mitológiájában megjelenik, ugyanakkor megjelenik a bibliában is ahol az első emberpár próbált enni róla, hogy elnyerje az örök életet miután megszegte az isteni parancsot és előzőleg evett a tudás fájáról. Nézzük meg tehát a teremtés könyvének valódi teológiai értelmét.
Rózsa Huba a Genezis könyve című könyvét kell itt ismertetnünk. Rózsa Huba egyik legfőbb gondolata a könyvben az, hogy az ószövetség és a teremtés könyve valóban sokat átvett a közel-keleti sumér, egyiptomi stb. teremtésmítoszokból, de azokat demitologizálta is egyben, így tehát a biblia nem csupán ezeknek a teremtésmítoszoknak puszta másolata. Továbbá azt is hangsúlyozza, hogy a teremtés könyvét nem valamiféle természettudományos könyvként kell olvasni, amiből ténylegesen kiolvashatóak annak titkai, hogy hogyan hozta létre Isten a világot, hanem szimbolikus teológiai igazságok, hittitkok vannak benne, amelyek nincsenek kapcsolatban a világ teremtésének hogyanjával.
Az egyiptomi és sumer teremtésmítoszokban a világ különféle leölt és feldarabolt Istenek testrészeiből és kifröccsenő testváladékaiból jönnek létre, amelyek egyfajta panteista szemléletet tükröznek. Itt a teremtett világ, a természet egységet képez az Istenséggel. Ezzel ellentétben a teremtés könyvében Isten transzcendens marad az általa teremtett világgal szemben. Azt kívülről a semmiből teremti, továbbá a természeti világ teremtése 6 nap alatt tehát egy időben végbemenő folyamat során megy végbe. Az első teológiai tétel, és hittitok, amit a bibliából ki kell olvasni tehát az, hogy Isten transzcendens a világgal szemben áll, és a természeti világ teremtése időben zajlik, a természet az idővel, a történelemmel kerül szintézisbe, így a kereszténység nem természetkultusz, mint sok más akkori Közel-Keleti vallás, amely a természetben Istent lát, hanem történelemvallás ami a történelmi haladást hangsúlyozza mind a természetben mind az emberi társadalomban.
Ugorni fogok egy kicsit, nem tudom itt Rózsa Huba minden gondolatát ismertetni, mert akkor hosszúra nyúlna ez a cikk. Az ember teremtésénél először a férfit teremti meg Isten, aztán annak oldalbordájából a nőt. Elmondja, hogy az embert a világ urának teremti „És monda Isten: Teremtsük embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.” Az ember a természeti világ ura, és Isten képmása, tehát Istenhez hasonló hatalommal rendelkezik a természet felett.
Isten meghagyta, hogy az Édenkert közepén található fából, ami a jó és rossz tudás fája nem szabad enni. A kígyó megkísérti Évát. Rózsa pedig hangsúlyozza, hogy a bibliában nincs arra utaló mondat, hogy a kígyó magával a Sátánnal, Luciferrel lenne azonos. Inkább azt hangsúlyozza, hogy a kígyó, a Közel-Keleti pogány mítoszokban a szexualitással, az érzékiséggel van kapcsolatban, tehát a bibliában is inkább az érzéki kísértés szimbóluma lehet, amit az is jelez, hogy a nőt kísérti meg először, aki az ember érzékibb része, majd az kísérti meg a férfit. A kígyó azzal csábítja el az emberpárt, hogy olyanok lesztek, mint az Istenek, ha esztek a fáról és fontos momentum, hogy miután az emberpár evett ez olvasható a könyvben: „Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak.” Ezt a mondatot, hogy észrevették, hogy meztelenek Rózsa úgy értelmezi, hogy elvesztették az ösztöneik, és főként a nemi ösztönük feletti uralmat.
Majd ezután Isten megbünteti a nőt is és a férfit is, és a férfinak azt mondja: „Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján.” Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned.” Ezt a mondatot, hogy a föld tövist és bojtorjánt teremt az ember számára, Rózsa úgy értelmezi, hogy az ember nemcsak ösztönei, hanem a természet feletti hatalmát, uralmát is elveszti. A gazdálkodás, a munka és ezzel együtt a gazdasági és technikai haladás mindig sok gonddal fog járni neki a történelem során, ami ma is látható, amikor a civilizáció a gazdasági rendszer fenntartása óriási környezetszennyezéssel jár együtt, ami veszélybe sodorta a civilizáció fenntarthatóságát a művelés alatt álló természeti környezet nehéz kezelhetősége miatt.
Végül van egy olyan mondat is, a teremtés könyvében, hogy az ember a halhatatlanságot is elveszti, és van egy olyan momentum is a bibliában, hogy az ember megpróbálja becsapni Istent azzal, hogy a halhatatlanság fájáról is enni próbál, de ezt Isten időben észreveszi és megakadályozza. A teremtés könyvében tehát Rózsa szerint Isten azzal bünteti az érzékiség bűnébe eső első emberpárt, hogy megfosztja őket isteni tulajdonságaiktól a természet feletti totális uralomtól, a nemi ösztönök feletti uralomtól és a halhatatlanságtól. Viszont ezek közül az isteni tulajdonságok közül egyet lehetőségük támad visszaszerezni anélkül, hogy a többit visszaszereznék. Mégpedig a halhatatlanságot azáltal, hogy esznek az élet fájáról. Manapság az emberiség a tudományos és a technikai fejlődés segítségével már összes isteni tulajdonságát kezdi visszaszerezni, hiszen a tudomány segítségével szinte korlátlan uralomra kezd szert tenni a természet felett. Illetve éppen manapság kezd az orvostudomány olyan módszereket kifejleszteni a genetika és a nanotechnológia segítségével, amelyekkel előbb-utóbb visszafordíthatóvá válik az emberi öregedés, de ehhez az emberi társadalom és az emberi megismerés óriási mértékű, és generációk százain át zajló evolúciója kellett.
Mi lett volna, ha az első emberpárnak sikerült volna ennie az élet fájáról, és idő előtt megszabadult volna az időtől, a haláltól és halhatatlanná vált volna? Akkor nyilvánvalóan nem jöhetett volna létre tudomány, technika és emberi társadalom. Nem létezne emberi evolúció. Az első emberpár ma is boldogan élne mindenfajta történelmi változás nélkül, életük olyan lenne, mint az órainga mozgása, vagyis mozgás változás nélkül, mintha csak tér létezne idő nélkül, ahogy azt fent az idő természetének elemzésekor kifejtettük. Az életfa motívuma tehát mintha a változás nélküli örökkévalósággal állna kapcsolatban.
Erre utal egy nemrég megjelent magyar ponyvanyelvezetű regény is, amit a napokban olvastam el. Horváth Gábor: A kék - Mennyből a gandzsa című könyve, https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=292306&type=22 ami arról szól, hogy drogos fiatalok egy csoportja marihuána nemesítéssel foglalkozik, hobbiból és tevékenységük során sikerül kitenyészteniük a bibliai élet fáját. Ami halhatatlanságot ad. A drog pedig köztudottan a munka és erőfeszítés nélküli örökkévalóság gyümölcseivel kínálgatja az embert, ami Csáth Géza: Ópium című novellájából is kitűnik, ahol az ópium segítségével próbál néhány évmilliónyi életidőt lopni a nemlétezés, a halál fagyos valósága elől menekülve. Csáth Gézán keresztül pedig eljutunk Freudhoz, akinek tanításai egyértelműen nagy hatást gyakoroltak Csáth Géza irodalmi tevékenységére, amiből egyértelműen tetten érhetők az életfa motívumának freudiánus gyökerei.
Felhasznált irodalom:
Rózsa Huba: A Genesis könyve I., 2002.
Horváth Gábor: A kék - Mennyből a gandzsa, Athenaeum Kiadó, 2017.
Csáth Géza: A varázsló halála, Nap Kiadó, 2004.
Jeff Forshaw, Brian Cox: E=mc2 (De miért olyan nagy ügy ez?), Európa Könyvkiadó, 2014.
Ez az elmélet kicsit furcsának tűnhet egy átlagembernek, pedig az általunk tapasztalt idő természetéből, és abból a tényből, hogy a természetben lehetséges a folyamatos fejlődés és változás, ez szerintem egyértelműen következik. Az időt az ókori filozófusok legelőször is a mozgással hozták kapcsolatba, és azóta is folyik a vita, hogy az idő maga a fizikai testek mozgása e, vagy az idő valami a testektől különálló dolog e, amiben a testek mozognak. Sokan megcáfolták, hogy az idő maga lenne a testek mozgása, mert az idő akkor is telik, ha például mi egyes emberek nem mozgunk. Akkor is öregszünk, akkor is történhet velünk valami az idő előrehaladtával.
Tehát az időnek valamiféle olyan egyenletes sebességű mozgásnak kell lennie, ami egyrészt független a testek térbeli mozgásától, hiszen ez a mozgás akkor is végbe megy, amikor a testek a térben nem mozognak, ugyanakkor mégis valamiféle mozgásnak tekinthető maga is, ami csak térben képzelhető el. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, ha a háromdimenziós tér osztozik valamilyen más térszerű felülettel egyfajta egyetemes mozgásmennyiségben csak így lehetséges, hogy a testek akkor is térben mozognak, ha az általunk ismert háromdimenziós térben nem mozognak. Ennek az időbeli mozgásnak az egyetemes jellege pedig, vagyis, hogy a háromdimenziós térben meglévő minden test egyetemesen kiveszi a részét ebből a mozgásmennyiségből, arra utal, hogy az idő, mint a tér negyedik dimenziója egyben a háromdimenziós tér valamiféle egységét is jelenti. Az időben, mint térszerű felületben, a háromdimenziós tér valamiképp egységbe van gyúrva, mint ahogy Spinoza is azt mondta, hogy Isten a természet egysége, és a spinozai filozófiából alakult ki maga a speciális relativitáselmélet is.
Az a tény, hogy létezik a természetben ez az egyetemes mozgásmennyiség, ugyanakkor a természetben lehetséges a változás és a fejlődés csak úgy lehet jelenvaló, hogy ez az egyetemes mozgásmennyiség nem egyedül a háromdimenziós térre összpontosul. Hiszen akkor a háromdimenziós térben a testek csak egyforma sebességgel mozoghatnának, és akkor a természetben semmilyen fejlődés nem lenne lehetséges, mert az csak egy különféle sebességgel mozgó testekből álló univerzumban képzelhető el, ahol a testek különböző sebességüknek köszönhetően utolérhetik egymást, összeütközhetnek és kölcsönhatásba léphetnek egymással.
Képzeljünk el egy olyan univerzumot ahol nincs idő, hanem csak tér van. Ott vajon lehetséges lenne a mozgás? Nyilvánvalóan igen, hiszen az idő nem maga a testek mozgása, hanem a testek egyrészt a térben, másrészt az időben, mint térszerű felületben mozognak. Viszont ebben az esetben nem létezhetnének úgynevezett ciklikus mozgások, vagy ha úgy tetszik időbeli folyamatok. Például aki megszületett az nem nőne fel, aki felnőtt az nem öregedne meg, és nem halna meg. A kozmikus gázfelhők nem állnának össze csillagokká, majd azok nem válnának végső agóniájukban vörös óriásokká, majd fehér törpékké, hogy aztán újra kozmikus gázfelhőkként szóródjanak szét. Nem lennének ciklikus változások, ami azt eredményezné, hogy lenne az univerzumban mozgás, de az semmilyen fejlődést nem eredményezne, hiszen ahhoz elengedhetetlenek a ciklikus változások, mint például hogy csillagok vagy emberek szülessenek, kifejlődjenek, majd elpusztuljanak. A mozgás ebben az esetben olyan lenne, mint az órainga mozgása, amely mindig csak jobbra és balra mozog, de ebben a mozgásban önmagában semmiféle változás nincs.
Az életfa, mint motívum sok nép mitológiájában megjelenik, ugyanakkor megjelenik a bibliában is ahol az első emberpár próbált enni róla, hogy elnyerje az örök életet miután megszegte az isteni parancsot és előzőleg evett a tudás fájáról. Nézzük meg tehát a teremtés könyvének valódi teológiai értelmét.
Rózsa Huba a Genezis könyve című könyvét kell itt ismertetnünk. Rózsa Huba egyik legfőbb gondolata a könyvben az, hogy az ószövetség és a teremtés könyve valóban sokat átvett a közel-keleti sumér, egyiptomi stb. teremtésmítoszokból, de azokat demitologizálta is egyben, így tehát a biblia nem csupán ezeknek a teremtésmítoszoknak puszta másolata. Továbbá azt is hangsúlyozza, hogy a teremtés könyvét nem valamiféle természettudományos könyvként kell olvasni, amiből ténylegesen kiolvashatóak annak titkai, hogy hogyan hozta létre Isten a világot, hanem szimbolikus teológiai igazságok, hittitkok vannak benne, amelyek nincsenek kapcsolatban a világ teremtésének hogyanjával.
Az egyiptomi és sumer teremtésmítoszokban a világ különféle leölt és feldarabolt Istenek testrészeiből és kifröccsenő testváladékaiból jönnek létre, amelyek egyfajta panteista szemléletet tükröznek. Itt a teremtett világ, a természet egységet képez az Istenséggel. Ezzel ellentétben a teremtés könyvében Isten transzcendens marad az általa teremtett világgal szemben. Azt kívülről a semmiből teremti, továbbá a természeti világ teremtése 6 nap alatt tehát egy időben végbemenő folyamat során megy végbe. Az első teológiai tétel, és hittitok, amit a bibliából ki kell olvasni tehát az, hogy Isten transzcendens a világgal szemben áll, és a természeti világ teremtése időben zajlik, a természet az idővel, a történelemmel kerül szintézisbe, így a kereszténység nem természetkultusz, mint sok más akkori Közel-Keleti vallás, amely a természetben Istent lát, hanem történelemvallás ami a történelmi haladást hangsúlyozza mind a természetben mind az emberi társadalomban.
Ugorni fogok egy kicsit, nem tudom itt Rózsa Huba minden gondolatát ismertetni, mert akkor hosszúra nyúlna ez a cikk. Az ember teremtésénél először a férfit teremti meg Isten, aztán annak oldalbordájából a nőt. Elmondja, hogy az embert a világ urának teremti „És monda Isten: Teremtsük embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.” Az ember a természeti világ ura, és Isten képmása, tehát Istenhez hasonló hatalommal rendelkezik a természet felett.
Isten meghagyta, hogy az Édenkert közepén található fából, ami a jó és rossz tudás fája nem szabad enni. A kígyó megkísérti Évát. Rózsa pedig hangsúlyozza, hogy a bibliában nincs arra utaló mondat, hogy a kígyó magával a Sátánnal, Luciferrel lenne azonos. Inkább azt hangsúlyozza, hogy a kígyó, a Közel-Keleti pogány mítoszokban a szexualitással, az érzékiséggel van kapcsolatban, tehát a bibliában is inkább az érzéki kísértés szimbóluma lehet, amit az is jelez, hogy a nőt kísérti meg először, aki az ember érzékibb része, majd az kísérti meg a férfit. A kígyó azzal csábítja el az emberpárt, hogy olyanok lesztek, mint az Istenek, ha esztek a fáról és fontos momentum, hogy miután az emberpár evett ez olvasható a könyvben: „Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak.” Ezt a mondatot, hogy észrevették, hogy meztelenek Rózsa úgy értelmezi, hogy elvesztették az ösztöneik, és főként a nemi ösztönük feletti uralmat.
Majd ezután Isten megbünteti a nőt is és a férfit is, és a férfinak azt mondja: „Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján.” Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned.” Ezt a mondatot, hogy a föld tövist és bojtorjánt teremt az ember számára, Rózsa úgy értelmezi, hogy az ember nemcsak ösztönei, hanem a természet feletti hatalmát, uralmát is elveszti. A gazdálkodás, a munka és ezzel együtt a gazdasági és technikai haladás mindig sok gonddal fog járni neki a történelem során, ami ma is látható, amikor a civilizáció a gazdasági rendszer fenntartása óriási környezetszennyezéssel jár együtt, ami veszélybe sodorta a civilizáció fenntarthatóságát a művelés alatt álló természeti környezet nehéz kezelhetősége miatt.
Végül van egy olyan mondat is, a teremtés könyvében, hogy az ember a halhatatlanságot is elveszti, és van egy olyan momentum is a bibliában, hogy az ember megpróbálja becsapni Istent azzal, hogy a halhatatlanság fájáról is enni próbál, de ezt Isten időben észreveszi és megakadályozza. A teremtés könyvében tehát Rózsa szerint Isten azzal bünteti az érzékiség bűnébe eső első emberpárt, hogy megfosztja őket isteni tulajdonságaiktól a természet feletti totális uralomtól, a nemi ösztönök feletti uralomtól és a halhatatlanságtól. Viszont ezek közül az isteni tulajdonságok közül egyet lehetőségük támad visszaszerezni anélkül, hogy a többit visszaszereznék. Mégpedig a halhatatlanságot azáltal, hogy esznek az élet fájáról. Manapság az emberiség a tudományos és a technikai fejlődés segítségével már összes isteni tulajdonságát kezdi visszaszerezni, hiszen a tudomány segítségével szinte korlátlan uralomra kezd szert tenni a természet felett. Illetve éppen manapság kezd az orvostudomány olyan módszereket kifejleszteni a genetika és a nanotechnológia segítségével, amelyekkel előbb-utóbb visszafordíthatóvá válik az emberi öregedés, de ehhez az emberi társadalom és az emberi megismerés óriási mértékű, és generációk százain át zajló evolúciója kellett.
Mi lett volna, ha az első emberpárnak sikerült volna ennie az élet fájáról, és idő előtt megszabadult volna az időtől, a haláltól és halhatatlanná vált volna? Akkor nyilvánvalóan nem jöhetett volna létre tudomány, technika és emberi társadalom. Nem létezne emberi evolúció. Az első emberpár ma is boldogan élne mindenfajta történelmi változás nélkül, életük olyan lenne, mint az órainga mozgása, vagyis mozgás változás nélkül, mintha csak tér létezne idő nélkül, ahogy azt fent az idő természetének elemzésekor kifejtettük. Az életfa motívuma tehát mintha a változás nélküli örökkévalósággal állna kapcsolatban.
Erre utal egy nemrég megjelent magyar ponyvanyelvezetű regény is, amit a napokban olvastam el. Horváth Gábor: A kék - Mennyből a gandzsa című könyve, https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=292306&type=22 ami arról szól, hogy drogos fiatalok egy csoportja marihuána nemesítéssel foglalkozik, hobbiból és tevékenységük során sikerül kitenyészteniük a bibliai élet fáját. Ami halhatatlanságot ad. A drog pedig köztudottan a munka és erőfeszítés nélküli örökkévalóság gyümölcseivel kínálgatja az embert, ami Csáth Géza: Ópium című novellájából is kitűnik, ahol az ópium segítségével próbál néhány évmilliónyi életidőt lopni a nemlétezés, a halál fagyos valósága elől menekülve. Csáth Gézán keresztül pedig eljutunk Freudhoz, akinek tanításai egyértelműen nagy hatást gyakoroltak Csáth Géza irodalmi tevékenységére, amiből egyértelműen tetten érhetők az életfa motívumának freudiánus gyökerei.
Felhasznált irodalom:
Rózsa Huba: A Genesis könyve I., 2002.
Horváth Gábor: A kék - Mennyből a gandzsa, Athenaeum Kiadó, 2017.
Csáth Géza: A varázsló halála, Nap Kiadó, 2004.
Jeff Forshaw, Brian Cox: E=mc2 (De miért olyan nagy ügy ez?), Európa Könyvkiadó, 2014.
2018. február 21., szerda
Új tőzsdei jellegű kereskedésre épülő közösségi oldal a magasabb rendű Lucas számsorozatok végtelen sorából
Jól ismert számok a matematika történetében az úgynevezett Fibonacci számok, amelyek olyan számsort jelölnek, amelynek számait úgy képezzük, hogy a sorozatban mindig a legutolsó két számot adjuk össze. Így például: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144 stb. Ezt a számsorozatot egy Fibonacci nevű olasz matematikus fedezte fel a középkorban. Majd 700 évvel később egy Ferdinand Lucas nevű francia matematikus felfedezett fel egy ehhez hasonló számsort, amit ugyanígy képzünk, csak ennél a legutolsó két szám összeadását nem 2-vel és 3-al, hanem 3-al és 4-el kezdjük. Így például: 1, 2, 3, 4, 7, 11, 18, 29 stb. Tegnap csak úgy szórakozásból megpróbálkoztam a Fibonacci számok kettő hatványaira, és bizonyos egész számok összegeire bontani, és érdekes felfedezéseket tettem, amiket nem tudom, hogy más felfedezett e már, minden esetre az interneten nem találtam ilyesmit sehol sem.
1
1
2
3
5
8 = (2^2 + 3)
13 = (2^3 + 5) A kettő hatványainak összege 3, vagyis egy Lucas szám.
21 = (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 4, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 5.
34 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 7, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 10, (vagyis az előző kettő összege).
55 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 11, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 15, (vagyis az előző kettő összege).
89 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 18, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 25, (vagyis az előző kettő összege).
144 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 29, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 40, (vagyis az előző kettő összege).
Tehát ha a Fibonacci számokat kettő hatványainak és ötnek az összegeire bontjuk, akkor a kettő hatványkitevőinek az összege mindig egy Lucas számot ad ki, az ötnek az összegei pedig az előző két összegnek az összegei a Fibonacci számok logikájának megfelelően. Ezen felbuzdulva megpróbáltam ugyanígy elemeire bontani a Lucas számokat is, ezúttal a kettő hatványainak és a háromnak az összegeire.
3
4
7 = (2^2 + 3) A kettő hatványainak összege 2, vagyis egy Fibonacci szám.
11 = (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 3, vagyis egy Fibonacci szám.
18 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 5, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 6, vagyis az előző két szám összege.
29 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 8, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 9, vagyis az előző két szám összege.
47 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) + (2^3 + 3) + (2^2 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 13, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 14, vagyis az előző két szám összege.
Tehát a kettő hatványkitevőinek összegei itt mindig egy Fibonacci számot adnak ki a hármas szám összegei pedig mindig az előző két összeg összegei, mint az imént. Ezután a 3-nál egyel nagyobb 4-es szám összegeit próbáltam hozzáadni a kettő így képzett hatványainak az összegeihez.
8 = (2^2 + 4)
12 = (2^3 + 4)
20 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4)
32 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4) + (2^3 + 4)
52 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4) + (2^3 + 4) + (2^3 + 4) + (2^2 + 4)
Amint láthatjuk kaptunk egy a Fibonacci és a Lucas számokhoz hasonló számsorozatot, ahol szintén mindig a legutolsó két szám összegéből képezzük a következő számot, és ami így egy magasabb rendű Lucas számnak tekinthető mindjárt mondom, hogy miért. Először azonban tegyük meg még egyszer ugyanezt 5 összegeivel is:
9 = (2^2 + 5)
13 = (2^3 + 5)
22 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5)
35 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5) + (2^3 + 5)
57 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5) + (2^3 + 5) + (2^3 + 5) + (2^2 + 5)
Láthatjuk, hogy itt is hasonló eredményre jutottunk, de vajon miért tekinthetőek ezek a számok magasabb rendű Lucas számoknak, és nem csupán önkényesen képzett Fibonacci szerű számsorozatoknak? Ennek a megértéséhez próbáljuk meg kivonni a Fibonacci számokat a Lucas számokból.
3 – 2 = 1
4 – 3 = 1
7 – 5 = 2
11 – 8 = 3
18 – 13 = 5
29 – 21 = 8
47 – 34 = 13
Láthatjuk, hogy Fibonacci számokat kaptunk eredményül, tehát a Lucas számok nem mások, mint két egymásra rétegzett Fibonacci számsor összegei. Most vonjuk ki az általunk képzett magasabb rendű Lucas számokból először a Lucas számokat, majd a második magasabb rendű Lucas számsorból az első magasabb rendű Lucas számsort.
8 – 3 = 5
12 – 4 = 8
20 – 7 = 13
32 – 11 = 21
52 – 18 = 34
9 – 8 = 1
13 – 12 = 1
22 – 20 = 2
35 – 32 = 3
57 – 52 = 5
Láthatjuk, hogy ugyancsak Fibonacci számokat kaptunk eredményül, tehát az így képzett számsorok azért tekinthetőek magasabb rendű Lucas számoknak, mert a Lucas számokhoz hasonlóan szintén egymásra rétegzett Fibonacci számok összegeinek tekinthetőek, és ezt nyilvánvalóan egészen a végtelenségig folytathatjuk, mindig új magasabb rendű Lucas számokat képezve. A magasabb rendű Lucas számok képzésének módszere általam képletbe foglalva, talán nem túl szakszerűen, tehát:
(F2^1 + Fn) = F → ∞ Ahol (F) a Fibonacci számokat jelöli, (n) pedig egy mindig egyel növekvő, változó számot.
Ha pedig a fibonacci számok felbontásával kapott sorozatok együtthatóihoz adunk hozzá egyet, akkor pedig egészen újfajta sorozatokat kapunk, amelyeket én nem tudok hová tenni.
8 = (2^2 + 4)
14 = (2^3 + 6)
22 = (2^4 + 6)
36 = (2^3 + 6) + (2^4 + 6)
9 = (2^2 + 5)
15 = (2^3 + 7)
23 = (2^4 + 7)
38 = (2^3 + 7) + (2^4 + 7)
Azon ötletem támadt ezzel kapcsolatban, hogy létre lehetne hozni erre építve egy olyan közösségi oldalt, vagy közösségi applikációt, ahova, ha regisztrálna valaki, akkor automatikusan ingyen a tulajdonába kerülhetne egy magasabb rendű Lucas számsorozat a Lucas számsorozatok végtelen sorából, és kapna egy webes felületet, ahol kötelező lenne neki építenie ezt a számsorozatot egyrészt, tehát folyamatosan ki kellene számítania az egyes tagjait, ami nagy hasznára lenne a matematika tudományának. Legalább egy hónapban egy számtagját ki kellene számolnia a tulajdonában lévő magasabb rendű Lucas számsorozatnak ahhoz, hogy a tulajdonjoga megmaradjon. Ugyanakkor lehetőséget kellene adni a regisztrált tagoknak arra, hogy ezen a webes felületen, a tulajdonukban lévő Lucas számsorozatokkal kereskedjenek egymás közt. Hogy eladhassák egymásnak a tulajdonukban lévő számsorozatot.
Egy számsorozatot mindenki ingyen kapna, a többit pedig csak vásárlással lehetne megszerezni akár egymástól, vagy akár egy új, még senki által nem birtokolt számsorozat megvásárlására is lehetőséget kellene biztosítani. Ezzel létrehozhatnánk egy újfajta tőzsdei terméket és egy erre épülő új tőzsdei kereskedő felületet, ami nyomába érhetne akár a Bitcoin népszerűségének is. Attól az különböztetné meg, ahogy a többi tőzsdei terméktől is, hogy itt a megvásárolható termékek száma végtelen. Ami érdekes lehetőségeket ígér a tőzsdei kereskedelem jövőjét illetően, mert ilyen még nem volt a tőzsdei kereskedelem történetében, hogy egy tőzsdei termék korlátlan mennyiségben legyen megvásárolható. Kíváncsi lennék rá, hogy ez milyen hatással lenne a tőzsdei kereskedelem jövőjére.
Felhasznált irodalom:
Wikipédia: Fibonacci-számok https://hu.wikipedia.org/wiki/Fibonacci-sz%C3%A1mok
Wikipédia: Bitcoin https://hu.wikipedia.org/wiki/Bitcoin
1
1
2
3
5
8 = (2^2 + 3)
13 = (2^3 + 5) A kettő hatványainak összege 3, vagyis egy Lucas szám.
21 = (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 4, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 5.
34 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 7, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 10, (vagyis az előző kettő összege).
55 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 11, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 15, (vagyis az előző kettő összege).
89 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 18, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 25, (vagyis az előző kettő összege).
144 = (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^3 + 5) + (2^4 + 5) + (2^4 + 5) A kettő hatványainak összege 29, vagyis egy Lucas szám, az 5-ös együtthatók összege 40, (vagyis az előző kettő összege).
Tehát ha a Fibonacci számokat kettő hatványainak és ötnek az összegeire bontjuk, akkor a kettő hatványkitevőinek az összege mindig egy Lucas számot ad ki, az ötnek az összegei pedig az előző két összegnek az összegei a Fibonacci számok logikájának megfelelően. Ezen felbuzdulva megpróbáltam ugyanígy elemeire bontani a Lucas számokat is, ezúttal a kettő hatványainak és a háromnak az összegeire.
3
4
7 = (2^2 + 3) A kettő hatványainak összege 2, vagyis egy Fibonacci szám.
11 = (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 3, vagyis egy Fibonacci szám.
18 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 5, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 6, vagyis az előző két szám összege.
29 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 8, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 9, vagyis az előző két szám összege.
47 = (2^2 + 3) + (2^3 + 3) + (2^3 + 3) + (2^2 + 3) + (2^3 + 3) A kettő hatványainak összege 13, vagyis egy Fibonacci szám, a hármas együtthatók összege 14, vagyis az előző két szám összege.
Tehát a kettő hatványkitevőinek összegei itt mindig egy Fibonacci számot adnak ki a hármas szám összegei pedig mindig az előző két összeg összegei, mint az imént. Ezután a 3-nál egyel nagyobb 4-es szám összegeit próbáltam hozzáadni a kettő így képzett hatványainak az összegeihez.
8 = (2^2 + 4)
12 = (2^3 + 4)
20 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4)
32 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4) + (2^3 + 4)
52 = (2^3 + 4) + (2^2 + 4) + (2^3 + 4) + (2^3 + 4) + (2^2 + 4)
Amint láthatjuk kaptunk egy a Fibonacci és a Lucas számokhoz hasonló számsorozatot, ahol szintén mindig a legutolsó két szám összegéből képezzük a következő számot, és ami így egy magasabb rendű Lucas számnak tekinthető mindjárt mondom, hogy miért. Először azonban tegyük meg még egyszer ugyanezt 5 összegeivel is:
9 = (2^2 + 5)
13 = (2^3 + 5)
22 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5)
35 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5) + (2^3 + 5)
57 = (2^3 + 5) + (2^2 + 5) + (2^3 + 5) + (2^3 + 5) + (2^2 + 5)
Láthatjuk, hogy itt is hasonló eredményre jutottunk, de vajon miért tekinthetőek ezek a számok magasabb rendű Lucas számoknak, és nem csupán önkényesen képzett Fibonacci szerű számsorozatoknak? Ennek a megértéséhez próbáljuk meg kivonni a Fibonacci számokat a Lucas számokból.
3 – 2 = 1
4 – 3 = 1
7 – 5 = 2
11 – 8 = 3
18 – 13 = 5
29 – 21 = 8
47 – 34 = 13
Láthatjuk, hogy Fibonacci számokat kaptunk eredményül, tehát a Lucas számok nem mások, mint két egymásra rétegzett Fibonacci számsor összegei. Most vonjuk ki az általunk képzett magasabb rendű Lucas számokból először a Lucas számokat, majd a második magasabb rendű Lucas számsorból az első magasabb rendű Lucas számsort.
8 – 3 = 5
12 – 4 = 8
20 – 7 = 13
32 – 11 = 21
52 – 18 = 34
9 – 8 = 1
13 – 12 = 1
22 – 20 = 2
35 – 32 = 3
57 – 52 = 5
Láthatjuk, hogy ugyancsak Fibonacci számokat kaptunk eredményül, tehát az így képzett számsorok azért tekinthetőek magasabb rendű Lucas számoknak, mert a Lucas számokhoz hasonlóan szintén egymásra rétegzett Fibonacci számok összegeinek tekinthetőek, és ezt nyilvánvalóan egészen a végtelenségig folytathatjuk, mindig új magasabb rendű Lucas számokat képezve. A magasabb rendű Lucas számok képzésének módszere általam képletbe foglalva, talán nem túl szakszerűen, tehát:
(F2^1 + Fn) = F → ∞ Ahol (F) a Fibonacci számokat jelöli, (n) pedig egy mindig egyel növekvő, változó számot.
Ha pedig a fibonacci számok felbontásával kapott sorozatok együtthatóihoz adunk hozzá egyet, akkor pedig egészen újfajta sorozatokat kapunk, amelyeket én nem tudok hová tenni.
8 = (2^2 + 4)
14 = (2^3 + 6)
22 = (2^4 + 6)
36 = (2^3 + 6) + (2^4 + 6)
9 = (2^2 + 5)
15 = (2^3 + 7)
23 = (2^4 + 7)
38 = (2^3 + 7) + (2^4 + 7)
Azon ötletem támadt ezzel kapcsolatban, hogy létre lehetne hozni erre építve egy olyan közösségi oldalt, vagy közösségi applikációt, ahova, ha regisztrálna valaki, akkor automatikusan ingyen a tulajdonába kerülhetne egy magasabb rendű Lucas számsorozat a Lucas számsorozatok végtelen sorából, és kapna egy webes felületet, ahol kötelező lenne neki építenie ezt a számsorozatot egyrészt, tehát folyamatosan ki kellene számítania az egyes tagjait, ami nagy hasznára lenne a matematika tudományának. Legalább egy hónapban egy számtagját ki kellene számolnia a tulajdonában lévő magasabb rendű Lucas számsorozatnak ahhoz, hogy a tulajdonjoga megmaradjon. Ugyanakkor lehetőséget kellene adni a regisztrált tagoknak arra, hogy ezen a webes felületen, a tulajdonukban lévő Lucas számsorozatokkal kereskedjenek egymás közt. Hogy eladhassák egymásnak a tulajdonukban lévő számsorozatot.
Egy számsorozatot mindenki ingyen kapna, a többit pedig csak vásárlással lehetne megszerezni akár egymástól, vagy akár egy új, még senki által nem birtokolt számsorozat megvásárlására is lehetőséget kellene biztosítani. Ezzel létrehozhatnánk egy újfajta tőzsdei terméket és egy erre épülő új tőzsdei kereskedő felületet, ami nyomába érhetne akár a Bitcoin népszerűségének is. Attól az különböztetné meg, ahogy a többi tőzsdei terméktől is, hogy itt a megvásárolható termékek száma végtelen. Ami érdekes lehetőségeket ígér a tőzsdei kereskedelem jövőjét illetően, mert ilyen még nem volt a tőzsdei kereskedelem történetében, hogy egy tőzsdei termék korlátlan mennyiségben legyen megvásárolható. Kíváncsi lennék rá, hogy ez milyen hatással lenne a tőzsdei kereskedelem jövőjére.
Felhasznált irodalom:
Wikipédia: Fibonacci-számok https://hu.wikipedia.org/wiki/Fibonacci-sz%C3%A1mok
Wikipédia: Bitcoin https://hu.wikipedia.org/wiki/Bitcoin
2018. február 6., kedd
Újabb nemzeti radikális pártkezdemény
Újabb nemzeti radikális pártkezdemény. Az a legnagyobb problémájuk a nemzeti radikálisnak elnevezett pártoknak Magyarországon, hogy az iszlám világ logikája szerint akarnak politizálni egy európai országban. Az iszlám országokban az számít jobboldalinak, ha valaki a világi dolgokban való előrejutással keveset foglalkozik. Keveset tanul. Szinte csak a koránt olvassa. Keveset dolgozik, csak amennyi nagyon szükséges. Viszont a vallás formális erkölcsi szabályait betartja. Nem iszik, nem dohányzik, sok gyereket csinál, és feltétlenül részt vesz a fehérek elleni dzsihádban. Csak azt nem értik meg, hogy Magyarország az nem az iszlám világ. Ez Európa. Itt az a jobboldali, aki dolgozik is, tanul is, építi a gazdaságot és előreviszi a haladást, illetve a valláserkölcsi szabályokat is betartja. Továbbá az a baloldali aki se a valláserkölcsi szabályokat nem tartja be, se nem dolgozik és nem építi a gazdaságot. Így ha egy nemzeti radikális párt Magyarországon bekerül a parlamentbe az előbb-utóbb vagy a haladásellenességét adja fel, és a valláserkölcsi szabályokat megtartva a Fideszhez, a jobboldalhoz csapódik, mint ahogy Csurka tette annak idején. Vagy a valláserkölcsi szabályokat adja fel, és a haladásellenességét megtartva a baloldalhoz csapódik, mint ahogy a Jobbik tette most. Vagy ha egyiket sem teszi akkor előbb-utóbb kicsúszik a lába alól a talaj. Minden nemzeti radikális párttal ez fog történni, ha bekerül Magyarországon a parlamentbe. Kreálhatnak akárhány új nemzeti radikális pártot mindegyikkel ez fog történni.
https://www.nemzetiszolidaritas.hu/?utm_source=ad&utm_medium=cpc&utm_campaign=ok1&utm_content=website&gclid=CjwKCAiAweXTBRAhEiwAmb3Xu9PDsiFvH35FFoLZ7K0wMvWXHwEIk1wjD2kg7w1Yv__TjVID36EeaRoCfRMQAvD_BwE
https://www.nemzetiszolidaritas.hu/?utm_source=ad&utm_medium=cpc&utm_campaign=ok1&utm_content=website&gclid=CjwKCAiAweXTBRAhEiwAmb3Xu9PDsiFvH35FFoLZ7K0wMvWXHwEIk1wjD2kg7w1Yv__TjVID36EeaRoCfRMQAvD_BwE
2018. február 4., vasárnap
Az elkallódott múlt építészeti kincseinek helyreállítását elősegítő mobil applikáció elkészítése
Manapság igen elterjedtek az úgynevezett mobiltelefonokra telepíthető szkenner applikációk, amelyekkel különféle dokumentumokat, mind például rajzokat, névjegykártyákat, szöveges reklámkatalógusokat stb., lehet beolvasni a mobiltelefonba, majd különféle szöveges formátumokban, mint például doc, pdf stb., elmenteni. Nekem eszembe jutott az ötlet, hogy egy ilyen applikációval akár régi építészeti tervrajzokat is be lehetne szkennelni mobiltelefonokba, majd nem szöveges, hanem valamilyen digitális építészeti tervező program formátumában elmenteni. Manapság pedig már létezik egy olyan magyar fejlesztésű alkalmazás, amivel a nyers digitális építészeti terv fájlból VR (virtuális valóság) eszközökkel bejárható háromdimenziós térbeli modelleket lehet alkotni. Ez nem más, mint az Abstracto, amelyet pontosan ilyen célra terveztek.
Ennek a két alkalmazásnak az összekapcsolásával pedig a régi, meg nem épített tervrajzokat új életre kelthetnénk, és akár egy új közösségi oldalt is építhetnénk erre a rendszerre, ahol egy szkenner applikációval bárki beolvashatna régi tervrajzokat, hogy azokat egy beépített Abstracto alkalmazással VR eszközökkel bejárható háromdimenziós modellekké alakítsa, és közzétegye ezen a közösségi oldalon, hogy bárki más is bejárhassa akár egy VR szemüveggel. A közösségi oldalak így akár közösen összefogva virtuális városokat is összeállíthatnának a régi, meg nem épített épületekből, helyreállítva egy elkallódott, soha meg nem alkotott múltat, újra megélve, hogy milyen is lehetett volna a múlt egykoron.
Magyar fejlesztéssel bolyonghatunk a jövő épületeiben http://magyarepitok.hu/technologia/2017/11/magyar-fejlesztessel-bolyonghatunk-a-jovo-epuleteiben
Office Lens alkalmazás https://play.google.com/store/apps/details?id=com.microsoft.office.officelens&hl=hu
Ennek a két alkalmazásnak az összekapcsolásával pedig a régi, meg nem épített tervrajzokat új életre kelthetnénk, és akár egy új közösségi oldalt is építhetnénk erre a rendszerre, ahol egy szkenner applikációval bárki beolvashatna régi tervrajzokat, hogy azokat egy beépített Abstracto alkalmazással VR eszközökkel bejárható háromdimenziós modellekké alakítsa, és közzétegye ezen a közösségi oldalon, hogy bárki más is bejárhassa akár egy VR szemüveggel. A közösségi oldalak így akár közösen összefogva virtuális városokat is összeállíthatnának a régi, meg nem épített épületekből, helyreállítva egy elkallódott, soha meg nem alkotott múltat, újra megélve, hogy milyen is lehetett volna a múlt egykoron.
Magyar fejlesztéssel bolyonghatunk a jövő épületeiben http://magyarepitok.hu/technologia/2017/11/magyar-fejlesztessel-bolyonghatunk-a-jovo-epuleteiben
Office Lens alkalmazás https://play.google.com/store/apps/details?id=com.microsoft.office.officelens&hl=hu
2017. december 17., vasárnap
A Star Wars saga zoroasztriánusból zurvánista szellembe vált át?
Tegnap néztem meg a Star Wars saga immár VIII. epizódját, vagyis „Az utolsó Jedi”-t. A Star Wars filmekről már sok angol nyelvű honlapon olvastam olyan véleményeket, hogy kapcsolatba hozhatók az iráni eredetű zoroasztriánus vallás tanaival. Ez a mára már kihalt, de tanainak nyomait sok más vallásban ma is megőrző, egykori vallás az univerzumot két egymással ellentétes princípiumra osztja a jóra és a rosszra, vagy másként a sötétségre és a fényre, amelyek folyamatos harcban állnak egymással a világtörténelemben, hogy aztán a zoroasztriánus üdvtörténetben a történelem végén a fény princípiuma végleg győzedelmeskedjen a sötétség felett és megvalósuljon az örök jó uralma a világegyetemben.
Mi tagadás, a Star Wars filmek pontosan ugyanezt a sémát követik. Jelen vannak bennük a fény gyermekei: a jók, illetve a sötétség fiai: a rosszak, akiket konkrétan is mindig a sötét és a fényes jelzővel illetnek a filmekben, és ezek minden epizódban összecsapnak egymással, hogy minden harmadik részben menetrendszerűen győzedelmeskedjen a jó a gonosz felett. A legújabb epizód azonban nem annyira a sötétség és a fény harcát, hanem inkább a sötétség és a fény közötti egyensúlyt hangsúlyozza.
Az egész történetet nem mesélem itt el, de a fontosabb részleteket érdemes megemlíteni. A sötét hatalom ellen lázadó jók képviseletében Rey megkeresi az önkéntes száműzetésben élő Luke Skywalkert, hogy segítse őket, aki ezt visszautasítja, azonban Rey nem tágít, és hosszú vita után Skywalker felfedezi a lányban a leendő Jedi lovag adottságait, és elkezdi kiképezni Jedi lovaggá, átadni neki a Jedi képességeket. Illetve az úgynevezett erőt, amiről azonban Skywalker elárulja a lánynak, hogy nem csupán képességeket jelöl, hanem az egész univerzumot átható ősprincípiumot, amely minden korban egyensúlyt teremt a jó és rossz között, a születés és halál, élet és erőszak stb. ellentétes erői között.
Miután a lány felvértezte magát a Jedi képességekkel elindul, hogy megküzdjön Kylo Ren-el a sötétség lovagjával, abban a reményben, hogy átállíthatja a jó oldalra, mert még mindig érzi benne a fény erőit, mint ahogy ez Skywalker-nek is sikerült még a III. részben apjával. Annak ellenére teszi ezt, hogy Skywalker figyelmezteti nem egészen úgy lesz, ahogy azt Rey elképzeli. Kylo Ren fogságba ejti a visszatérő lányt és a sötét imperátor elé vezeti, ahogy hasonló jelenet kezdődik, mint a III. részben, a Jedi visszatérben, és majdnem úgy is végződik. Az imperátor megkínozza a lányt, és majdnem megöli, majd az utolsó pillanatban Kylo Ren mégis segít neki. Megöli az imperátort és az őt védő őröket, de mégsem áll át a jó oldalra. Hanem felajánlja Rey-nek, hogy pusztítsák el ketten együtt mind a jó lázadókat, mind pedig a sötét erő katonáit, tehát az egész múltat, hogy ezután csak ketten együtt uralkodjanak a galaxis felett, amit Rey azután visszautasít.
Az új jelszó tehát a sötétség és a fény közötti egyensúly a Star Wars filmek történetében, ami egy másik iráni eredetű vallás a zurvánizmus tanaival van analógiában, ami a zoroasztriánizmus egy szektájának tekinthető, és szintézisbe akarta egymással hozni a zoroasztriánus dualizmust, illetve a kinyilatkoztatott vallások monizmusát. Lényegében azt tanítja ez a vallás, hogy létezett egykor egy ősistenség, vagy ősszubsztancia, amit úgy neveznek, hogy Zurván. Ebben a jó és a rossz, a fény és a sötétség erői még egyensúlyban voltak egymással. Azonban a világ teremtésekor a jó és a rossz erői kiáradtak ebből az ősistenségből, hogy létrehozzák a világegyetemet, és ezzel egyetemben megbomlott közöttük az egyensúly, hogy aztán a világtörténelemben folyamatos harc kezdődjön közöttük. Viszont a zurvánizmus szerint a történelem vége nem a jó győzelmével végződik a rossz felett, hanem a jó és rossz erők újbóli egyensúlyba kerülésével, ahogy az az ősistenségben: Zurvánban ez eredetileg még megvolt.
Ennek a fényében nagyon érdekes Kylo Ren ajánlata Rey-nek, hogy pusztítsák el együtt az egész múltat a jót is, és a rosszat is, hogy így valósítsanak meg egy új uralmat az univerzum felett. Hiszen, ha a zurvánizmus logikáját követjük, akkor a jó egymaga sohasem győzedelmeskedhet a rossz felett, sem a rossz a jó felett, mivel a kettő kölcsönös függésben van egymással. A jó csak a rosszal való viszonyban lehet jó, ahogy a rossz is csak a jóval való viszonyban lehet rossz. A két erő harca csak kettő egyensúlyával végződhet, amit csak úgy lehet meghaladni, ha gyökerestül kitépjük a világtörténelem menetét alkotó két erő: a jó és a rossz gyökereit, tehát elpusztítjuk az egész múltat, és valami újat állítunk a helyébe. De mi lehet ez az új? Vagy hogyan végződhet a jó és a rossz egyensúlyára törekvők és az ezt meghaladni akarók harca? Talán ebből is létrejöhet valami új, második egyensúly? Véleményem szerint ezek azok az érdekes filozófiai kérdések, amiket a film felvet, és amelyekre a következő epizódnak választ kell adnia. Várom a következő epizódot.
Felhasznált Irodalom:
John R. Hinnels: Antikvár könyv - Perzsa mitológia, Corvin Kiadó, 1992.
Mi tagadás, a Star Wars filmek pontosan ugyanezt a sémát követik. Jelen vannak bennük a fény gyermekei: a jók, illetve a sötétség fiai: a rosszak, akiket konkrétan is mindig a sötét és a fényes jelzővel illetnek a filmekben, és ezek minden epizódban összecsapnak egymással, hogy minden harmadik részben menetrendszerűen győzedelmeskedjen a jó a gonosz felett. A legújabb epizód azonban nem annyira a sötétség és a fény harcát, hanem inkább a sötétség és a fény közötti egyensúlyt hangsúlyozza.
Az egész történetet nem mesélem itt el, de a fontosabb részleteket érdemes megemlíteni. A sötét hatalom ellen lázadó jók képviseletében Rey megkeresi az önkéntes száműzetésben élő Luke Skywalkert, hogy segítse őket, aki ezt visszautasítja, azonban Rey nem tágít, és hosszú vita után Skywalker felfedezi a lányban a leendő Jedi lovag adottságait, és elkezdi kiképezni Jedi lovaggá, átadni neki a Jedi képességeket. Illetve az úgynevezett erőt, amiről azonban Skywalker elárulja a lánynak, hogy nem csupán képességeket jelöl, hanem az egész univerzumot átható ősprincípiumot, amely minden korban egyensúlyt teremt a jó és rossz között, a születés és halál, élet és erőszak stb. ellentétes erői között.
Miután a lány felvértezte magát a Jedi képességekkel elindul, hogy megküzdjön Kylo Ren-el a sötétség lovagjával, abban a reményben, hogy átállíthatja a jó oldalra, mert még mindig érzi benne a fény erőit, mint ahogy ez Skywalker-nek is sikerült még a III. részben apjával. Annak ellenére teszi ezt, hogy Skywalker figyelmezteti nem egészen úgy lesz, ahogy azt Rey elképzeli. Kylo Ren fogságba ejti a visszatérő lányt és a sötét imperátor elé vezeti, ahogy hasonló jelenet kezdődik, mint a III. részben, a Jedi visszatérben, és majdnem úgy is végződik. Az imperátor megkínozza a lányt, és majdnem megöli, majd az utolsó pillanatban Kylo Ren mégis segít neki. Megöli az imperátort és az őt védő őröket, de mégsem áll át a jó oldalra. Hanem felajánlja Rey-nek, hogy pusztítsák el ketten együtt mind a jó lázadókat, mind pedig a sötét erő katonáit, tehát az egész múltat, hogy ezután csak ketten együtt uralkodjanak a galaxis felett, amit Rey azután visszautasít.
Az új jelszó tehát a sötétség és a fény közötti egyensúly a Star Wars filmek történetében, ami egy másik iráni eredetű vallás a zurvánizmus tanaival van analógiában, ami a zoroasztriánizmus egy szektájának tekinthető, és szintézisbe akarta egymással hozni a zoroasztriánus dualizmust, illetve a kinyilatkoztatott vallások monizmusát. Lényegében azt tanítja ez a vallás, hogy létezett egykor egy ősistenség, vagy ősszubsztancia, amit úgy neveznek, hogy Zurván. Ebben a jó és a rossz, a fény és a sötétség erői még egyensúlyban voltak egymással. Azonban a világ teremtésekor a jó és a rossz erői kiáradtak ebből az ősistenségből, hogy létrehozzák a világegyetemet, és ezzel egyetemben megbomlott közöttük az egyensúly, hogy aztán a világtörténelemben folyamatos harc kezdődjön közöttük. Viszont a zurvánizmus szerint a történelem vége nem a jó győzelmével végződik a rossz felett, hanem a jó és rossz erők újbóli egyensúlyba kerülésével, ahogy az az ősistenségben: Zurvánban ez eredetileg még megvolt.
Ennek a fényében nagyon érdekes Kylo Ren ajánlata Rey-nek, hogy pusztítsák el együtt az egész múltat a jót is, és a rosszat is, hogy így valósítsanak meg egy új uralmat az univerzum felett. Hiszen, ha a zurvánizmus logikáját követjük, akkor a jó egymaga sohasem győzedelmeskedhet a rossz felett, sem a rossz a jó felett, mivel a kettő kölcsönös függésben van egymással. A jó csak a rosszal való viszonyban lehet jó, ahogy a rossz is csak a jóval való viszonyban lehet rossz. A két erő harca csak kettő egyensúlyával végződhet, amit csak úgy lehet meghaladni, ha gyökerestül kitépjük a világtörténelem menetét alkotó két erő: a jó és a rossz gyökereit, tehát elpusztítjuk az egész múltat, és valami újat állítunk a helyébe. De mi lehet ez az új? Vagy hogyan végződhet a jó és a rossz egyensúlyára törekvők és az ezt meghaladni akarók harca? Talán ebből is létrejöhet valami új, második egyensúly? Véleményem szerint ezek azok az érdekes filozófiai kérdések, amiket a film felvet, és amelyekre a következő epizódnak választ kell adnia. Várom a következő epizódot.
Felhasznált Irodalom:
John R. Hinnels: Antikvár könyv - Perzsa mitológia, Corvin Kiadó, 1992.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)