Sokat lehetett hallani az utóbbi időben a titkosszolgálati megfigyelésről, amelyet egykor a kommunista NDK-ban a német szocialista titkosrendőrség a STASI végzett, majd manapság az elhíresült lehallgatási botrány során kiderült amerikai megfigyelési rendszer, az NSA van terítéken, amely már az egész internetre kiterjedő adatgyűjtést végez. A STASI az 1953-ban kitört NDK felkelés nyomán jött létre, hogy adatokat gyűjtsenek a párt elleni újabb szervezkedések gyors felderítésére és elfojtására. Az amerikai NSA pedig a 2001 szeptember 11.-ei terrortámadás nyomán jött létre, az esetleges újabb terrorista szervezkedések gyors felderítésére és elfojtására.
A két szervezet közötti legfőbb különbségek abban érhetők tetten, hogy a STASI alapjában véve még alacsony technológiai felszereltséggel dolgozott, és így nem számítógépes algoritmusokat, hanem beszervezett emberi kémeket vett igénybe a lakosság megfigyelésére, akik folyamatosan jelentéseket írtak közvetlen környezetükről. Az NSA viszont az elektronikus technológiát használja adatgyűjtésre. Folyamatosan rögzíti a világ egészén lefolytatott telefonhívások, e-mail küldések, chat beszélgetések, stb. adatait. Ezeket elemzi folyamatosan, hogy megtalálja az újabb terrorista szervezkedések jeleit.
Fontos különbség még a két szervezet között, hogy míg a STASI alapvetően a az emberek közötti kommunikáció tartalmi oldalát rögzítette, tehát konkrétan elhangzott beszélgetéseket, cselekedeteket rögzített, addig az NSA, csak az elektronikus hálózatokon lezajló kommunikáció metaadatait rögzíti, vagyis a kommunikáció körülményeiről szerez adatokat. Így egy telefonbeszélgetés földrajzi helyéről, idejéről, vagy egy e-mail elküldésének időpontjáról, stb. Ami ugyan kevesebb információt tartalmaz, de hatékonyabb megfigyelést tesz lehetővé, mert így táblázatba rendezhető adatokat kapnak, amelyeken matematikai és statisztikai eszközökkel teljes körű elemzéseket végezhetnek, míg a kommunikáció tartalmi oldalának elemzéséhez rengeteg emberre lenne szükség, hogy minden hálózaton lefolytatott beszélgetést külön elolvasson, vagy meghallgasson.
Így viszont statisztikai eszközökkel gyors elemzéseket lehet végezni arról, hogy az emberek kommunikációjában mi számít normális, és mi számít gyanús viselkedésnek, ha például valahol két személy egyszerre kapcsolja ki a mobiltelefonját, vagy ha túl sokáig beszélget valaki egymással stb. Ilyen esetekben utána lehet nézni ezen a gyanús viselkedésű személyek személyazonosságának, és célzott megfigyelést lehet rajtuk végezni. Miután kiderült, hogy Amerika ilyen formában figyeli meg a világot, bizonyos politikai szervezetek aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy ez a magánélet megsértését, és ezzel együtt a demokratikus jogok megsértését jelenti. Én egyet értek azzal az alapelvvel, hogy meg kell figyelni, és ki kell szűrni az esetleges terrorista támadásokat. Ezért azon gondolkodom, hogy nem e lehetne hatékonyabbá tenni a megfigyelést úgy, hogy ötvözzük a STASI-nak a kommunikáció tartalmára irányuló megfigyelési módszereit az NSA-nak a kommunikáció körülményeire irányuló megfigyelési technikájával, hogy nemcsak a kommunikáció körülményeihez, tehát a beszélgetés földrajzi helyéhez, hosszához stb., adunk metaadatokat, hanem annak tartalmához is.
Konkrétan arra gondoltam, hogy automatikusan tárgyszavazni lehetne a hálózaton lezajló beszélgetések tartalmát, mint ahogy a könyvtárakban a könyvtári dokumentumokat tárgyszavazzák a könyvtárosok, azok témái szerint. Így például ha a hálózaton valaki egy szerelmes e-mailt küld valaki másnak, akkor annak azt a tárgyszót lehetne adni, hogy szerelem, ha valakik éppen egy bűncselekmény elkövetéséről beszélgetnek az interneten, annak lehetne azt a tárgyszót adni, hogy bűnözés és így tovább. Így ugyanolyan egyszavas, táblázatba rendezhető metaadatokhoz jutnánk, mint a kommunikáció körülményeinek a rögzítésekor, és ezeknek az adatoknak az elemzésével hatékonyabban tudnánk azonosítani az esetleges veszélyforrásokat.
Ha például egy telefonhívás tárgyszavazásakor olyan tárgyszót kapunk, hogy terrorizmus, akkor már azonosítottunk is a veszélyforrást, és ha ezeket a tárgyszavakat táblázatba rendezzük, akkor azok gyorsan visszakereshetővé válnak. Már vannak olyan automatikus tárgyszavazó programok, amelyek az elektronikus dokumentumok tartalmának elemzésével gyorsan, és automatikusan tudnak tárgyszavakat rendelni elektronikus dokumentumokhoz az különféle elektronikus adatbázisokban, így emberi munkavégzés nélkül is gyorsan lehet ma már tárgyszavazni, miért ne alkalmazhatnánk ezt a titkosszolgálati megfigyelésben is?
Felhasznált Irodalom:
Dr. Kovács Béla Lóránt: Automatikus Tárgyszavazó Program (ATP) http://kifu.videotorium.hu/hu/recordings/10383
Global Media, War, and Technology https://www.edx.org/course/global-media-war-and-technology
2018. július 22., vasárnap
2018. július 21., szombat
Halhatatlan gyász
Haldokló föld zárványban,
Holt életút jármában,
Parttalan homály dereng.
Úttalan utakon.
Lelkem sötétségbe zárva,
Gyász gyötrelemre várva,
Mélység sár vizét iszom.
Örökké tévelyegve,
Halhatatlan fények
Felé émelyegve.
Mindig meghalva,
Majd mindig újra
Feltámadva, hol
Engem sirat a sár,
És engem éltet a fény.
Örök agóniában,
Szakadatlan diszharmóniában,
Akár a halhatatlan gyász.
A vers Lisa Gerrard és Patrick Cassidy: Sailing to Byzantium című zeneművének hatására készült. Itt meghallgatható: spotify:track:5l2tyZmPz22Krx8HJawmmG
Holt életút jármában,
Parttalan homály dereng.
Úttalan utakon.
Lelkem sötétségbe zárva,
Gyász gyötrelemre várva,
Mélység sár vizét iszom.
Örökké tévelyegve,
Halhatatlan fények
Felé émelyegve.
Mindig meghalva,
Majd mindig újra
Feltámadva, hol
Engem sirat a sár,
És engem éltet a fény.
Örök agóniában,
Szakadatlan diszharmóniában,
Akár a halhatatlan gyász.
A vers Lisa Gerrard és Patrick Cassidy: Sailing to Byzantium című zeneművének hatására készült. Itt meghallgatható: spotify:track:5l2tyZmPz22Krx8HJawmmG
2018. július 3., kedd
A hvg és a baloldali média rejtett antiszemita megnyilvánulásai
A hvg baloldali hetilap hasábjain mostanában rendszeresen lehet olyan cikkeket olvasni, amelyek az internetes közösségi médiát, és azon belül is legfőképpen a facebookot támadják. Ezek a cikkek főképpen arról szólnak, hogy milyen nagy veszélyt jelent a felhasználókra nézve, ha megadják adataikat a közösségi médiumokban, mert azokkal visszaélhetnek. Rossz célokra használhatják fel őket, vagy éppen külső erők ellophatják ezeket az adatokat. Olykor pedig már-már egyfajta új világuralmi mítoszt vizionálnak a közösségi média mögé, hogy például a facebook és személy szerint Mark Zuckerberg, aki történetesen zsidó származású, korlátlan befolyást akar szerezni az emberiség felett azáltal, hogy megszerzi és használja adatainkat. Ez pedig szerintük alapjaiban veszélyezteti a demokráciát és az alapvető emberi jogokat szerte a világon.
Nem tudom, hogy vannak vele, de ez engem egyre inkább kezd emlékeztetni a Jobbik médiumaiban rendszeresen megjelenő összeesküvéselméletekre, ahol a szabadkőművesség akar ehhez hasonló módon világuralmat szerezni élén a zsidó pénzmágnással: Rothschild báróval. Csak itt a szabadkőművességet a közösségi média, a zsidó Rothschild bárót pedig a szintén zsidó Mark Zuckerberg helyettesíti. Nézzük meg közelebbről, hogy mi van emögött a mély baloldali ellenségeskedés mögött a közösségi médiával szemben. Valóban csak az emberi jogok és a demokrácia miatti félelem? Vagy inkább a baloldal egyetemesnek mondható és elsődleges célja, amelyet mindig is követett, vagyis a kapitalizmus megdöntése? Én a második lehetőségre szavazok, és ki is fogom fejteni, hogy miért.
A közösségi médián tudvalevőleg minden ember meg szokta adni több-kevesebb adatát, tehát az nem más, mint a személyi adatok egyfajta gyűjtőhelye. Az emberek adatai pedig, ahogy azt ki fogom fejteni a későbbiekben, motorjai a most kibontakozó új ipari forradalomnak és az erre épülő új kapitalizmusnak. Korunk technológiai szótárában az egyik legfontosabb fogalom a Big Data. Ez az új tudományág a közelmúltban keletkezett, az informatika robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, mivel nagyon nagy mennyiségű adat gyűlt össze szinte minden gazdasági és technológiai szektorban. Így a kereskedelemben, az orvostudományban, a távközlésben, a genetikában, a csillagászat területén stb.. Mint tudományág pedig arra jó, hogy ezekben a nagymennyiségű adathalmazokban összefüggéseket és mintázatokat keressen különféle matematikai és statisztikai eszközökkel. A kereskedelem területét példaként véve egy olyan kereskedelmi adathalmazban, ahol az tartják nyilván, hogy a vevők miket vásároltak, lehet például összefüggéseket keresni az egymást kiegészítő termékek vásárlásának gyakoriságai között.
Így például elemezni lehet, hogy azok a vásárlók, akik gyakran vesznek kenyeret hány százalékban vásárolnak mellé tejet is. Ha pedig gyakran vásárolják ezt a két terméket együtt az hasznos információ a bolt számára, hiszen akkor érdemes a pékárukat, és a tejtermékeket egymás közelébe pakolni a boltban, hogy kényelmes legyen a vásárlás. A Big Data technológiája ma már a mesterséges intelligencia kutatásban is teret nyert, amiből egy külön tudományágat hasított ki magának. A gépi tanulás elméletét, ami azt jelenti, hogy ha egy Big Data alkalmazást, amely folyamatosan és automatikusan elemez egy ilyen nagy adathalmazt statisztikai eszközökkel, akkor az így kielemzett tények képessé tehetik ezt az alkalmazást arra, hogy bizonyos feladatokat jobban oldjon meg akár az embernél is.
Például az orvostudomány területén, ha egy ilyen Big Data alkalmazásba betáplálunk egy rakás képet melanómás daganatokról, továbbá adatként azt is, hogy melyik volt rosszindulatú és melyik volt jóindulatú. Akkor ez az alkalmazás statisztikai eszközökkel elemezni tudja, hogy a fényképeken a daganatokat milyen elváltozások jellemzik nagyobb százalékban, ha azok rosszindulatúak, vagy ha jóindulatúak, és ha legközelebb betáplálják neki egy új melanóma gyanús beteg fényképét, akkor arról meg tudja állapítani, hogy az a daganat rosszindulatú, vagy jóindulatú. Általában jobban is, mint egy bőrgyógyász, mert több daganat fényképe áll a rendelkezésére, mint amennyit életében egy bőrgyógyász láthatott, és így mesterséges intelligencia alapú orvosi diagnózisokat állíthatunk elő.
A gépi tanulásra alapozott mesterséges intelligencia alkalmazásokat ma már nagyon sok területen alkalmazzák, még a tudományos kutatás területén is. Létezik olyan Big Data alapú mesterséges intelligencia alkalmazás, ami a korunkra már óriási mennyiségűre növekedett orvosi publikációkat vizsgálja át és elemzi, amelyeket egy ember száz évig sem tudna elolvasni, hogy azokban új összefüggéseket fedezzen fel, amelyek új tudományos eredmények magvai lehetnek. A Big Data technológiákra épülő mesterséges intelligencia alkalmazásokat mindenhol alkalmazzák már szerte a gazdaságban, így az ipari termelésben, az önvezető autók gyártása terén stb.
A megnövekedett adatmennyiségre, vagyis a Big Data technológiára épülő mesterséges intelligencia alkalmazások pedig így motorjai lehetnek a most kibontakozó új ipari forradalomnak. Amit azért neveznek új, vagyis második ipari forradalomnak, mert jellegében hasonlóságot mutat az első ipari forradalommal. Hiszen ahogy az első ipari forradalomnak a mesterséges, emberi izmoktól elszakadt erő volt hajtóereje, így a gőzből, a szénből, az olajból, vagy éppen a villanyáramból származó mesterséges erő, addig ennek az ipari forradalomnak a mesterséges értelem a hajtóereje. Míg az első ipari forradalom gépeit a földből kibányászott szén, olaj, gáz és egyéb más foszilis energiahordozók működtették, addig ennek az ipari forradalomnak a gépeit az ember által létrehozott és gépekbe pumpált mesterséges értelem működteti.
Továbbá van még egy közös sajátossága is a két ipari forradalomnak. Hiszen mindkét esetben szükséges volt még valamire, ami felszínre hozta a mesterséges erőt, illetve a mesterséges értelmet. Ez az első esetben pénz volt, hiszen mindig is hitelpénzre volt szükség, hogy valaki vállalkozásba kezdjen és bányát nyisson, hogy ki tudja bányászni az első ipari forradalom elindításához szükséges nyersanyagokat, a szenet, az olajat vagy a gázt. A második esetben pedig ez a valami az adat, hiszen az embereknek meg kell adniuk az adataikat, hogy azokat a mesterséges intelligencia alkalmazások elemezni tudják, és így fejleszteni tudják önmagukat, hogy a második ipari forradalom motorjai lehessenek.
A pénzről részletesen ír Karl Marx a legismertebb baloldali forradalmár a Tőkében, ahol azt fejti ki, hogy a pénz forgási sebessége a kapitalizmus igazi motorja. A tőkés vállalkozásának elindításakor megvásárolja a szükséges termelési eszközöket, továbbá a munkások munkaerejét, majd amikor le lett gyártva és el lett adva a sok termék, akkor a munkás belefektetett munkaerejének csak kis részét téríti meg bér formájában. A többletet pedig eltulajdonítja, amiből jókora többletjövedelemre tesz szert, hogy az így nyert pénzen aztán újra termelőeszközöket, és munkaerőt vásároljon, amiből aztán újra többletnyereségre tesz szert, és így tovább a végtelenségig. A tőkének, vagyis a pénznek ez az örökös körforgása a kapitalizmus motorja Marx szerint, amely mindig újratermeli a tőkét, vagyis a pénzt, és ezt az örök körforgást kell megtörni ahhoz, hogy megdöntsük a kapitalizmust.
Vajon a mai kor marxistái nem ugyanezen elvek szerint akarnak e eljárni akkor, amikor arra buzdítanak, hogy ne adjuk meg adatainkat a közösségi oldalakon? Amikor azt mondják, hogy ne regisztráljunk oda? Vagy ha már regisztráltunk, akkor iratkozzunk ki onnan? Vajon, ha a mai kor kapitalizmusának már nem annyira a pénznek, hanem az adatnak a körforgása a hajtómotorja, akkor nem éppen az adat körforgását akarják ezzel megakasztani? Ha az emberek nem adják meg az adataikat a közösségi alkalmazásoknak, akkor a mesterséges intelligencia alkalmazásoknak nem lesz mivel fejleszteni magukat, és az új ipari forradalom megakad. Ahogy Marx a pénz körforgását akarta megtörni, úgy a mai kor marxistái az adat körforgását akarják megtörni, hogy elérjék a várva várt célt, és megdöntsék a nagytőkét.
Ami még érdekesebb, hogy a vígan támadott nagytőkés személye is analógiát igyekszik mutatni a régi korokkal. Abban a korban, amikor a pénz volt a kapitalizmus motorja, a kapitalizmusellenes összeesküvéselméletek a szabadkőművességet támadták, aki fantazmagóriáikban uralma alá akarja hajtani a világot, és az élén egy zsidó pénzmágnás báró Rothschild állt. Ma, amikor az adat a kapitalizmus motorja az új kapitalizmusellenes marxisták az adatokat felhasználó közösségi médiát támadják, amelynek az élén a zsidó informatikus adatmágnás Mark Zuckerberg áll. Tiszta sor, hogy a történelem mennyire ismétli önmagát, hihetetlen! Az antiszemita fantáziákban a zsidó személye mindig összefonódik magával a kapitalizmussal, vagy a modernitással, illetve a haladással. Marx is azt hirdette, hogy a zsidó szelleme egyenlő a pénzzel, a zsidó maga a kapitalizmus megtestesítője, így ez ma sem lehet másképp.
Nemrégiben olvastam egy angol nyelvű oldalon egy olyan elemzést, mely szerint az emberek azonosításához és megfigyeléséhez használatos Big Data alapú arcfelismerő szoftvereket főképp izraeli cégek gyártják és értékesítik tovább különféle titkosszolgálatoknak, mint például az amerikai CIA-nak. Illetve a közösségi média illetékeseinek, így a facebooknak. Ennek nyomán pedig a közösségi média és a titkosszolgálatok tevékenysége kezd összeérni. Ezek a már-már leplezetlenül antiszemita megnyilvánulások egyre szélesebb nyilvánosságot kapnak a baloldali média berkein belül.
Felhasznált Irodalom:
Kevin Kelly: Hogyan eredményezhet a mesterséges értelem második ipari forradalmat? https://www.ted.com/…/kevin_kelly_how_ai_can_br…/transcript…
Karl Marx: A tőke I-III. (A politikai gazdaságtan bírálata), Budapest, 1949.
Konrad Löw: A kommunista ideológia vörös könyve, Kairosz kiadó, 2003.
Itt a lista: 52 vállalatnak adta át adatainkat a Facebook, meglepetések is akadnak http://hvg.hu/…/20180702_facebook_adatmegosztas_telefongyar…
Frederic Morton: A Rothschildok - Egy család története, Corvina, Budapest, 2002.
Global Media, War, and Technology https://www.edx.org/course/global-media-war-and-technology
Nem tudom, hogy vannak vele, de ez engem egyre inkább kezd emlékeztetni a Jobbik médiumaiban rendszeresen megjelenő összeesküvéselméletekre, ahol a szabadkőművesség akar ehhez hasonló módon világuralmat szerezni élén a zsidó pénzmágnással: Rothschild báróval. Csak itt a szabadkőművességet a közösségi média, a zsidó Rothschild bárót pedig a szintén zsidó Mark Zuckerberg helyettesíti. Nézzük meg közelebbről, hogy mi van emögött a mély baloldali ellenségeskedés mögött a közösségi médiával szemben. Valóban csak az emberi jogok és a demokrácia miatti félelem? Vagy inkább a baloldal egyetemesnek mondható és elsődleges célja, amelyet mindig is követett, vagyis a kapitalizmus megdöntése? Én a második lehetőségre szavazok, és ki is fogom fejteni, hogy miért.
A közösségi médián tudvalevőleg minden ember meg szokta adni több-kevesebb adatát, tehát az nem más, mint a személyi adatok egyfajta gyűjtőhelye. Az emberek adatai pedig, ahogy azt ki fogom fejteni a későbbiekben, motorjai a most kibontakozó új ipari forradalomnak és az erre épülő új kapitalizmusnak. Korunk technológiai szótárában az egyik legfontosabb fogalom a Big Data. Ez az új tudományág a közelmúltban keletkezett, az informatika robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, mivel nagyon nagy mennyiségű adat gyűlt össze szinte minden gazdasági és technológiai szektorban. Így a kereskedelemben, az orvostudományban, a távközlésben, a genetikában, a csillagászat területén stb.. Mint tudományág pedig arra jó, hogy ezekben a nagymennyiségű adathalmazokban összefüggéseket és mintázatokat keressen különféle matematikai és statisztikai eszközökkel. A kereskedelem területét példaként véve egy olyan kereskedelmi adathalmazban, ahol az tartják nyilván, hogy a vevők miket vásároltak, lehet például összefüggéseket keresni az egymást kiegészítő termékek vásárlásának gyakoriságai között.
Így például elemezni lehet, hogy azok a vásárlók, akik gyakran vesznek kenyeret hány százalékban vásárolnak mellé tejet is. Ha pedig gyakran vásárolják ezt a két terméket együtt az hasznos információ a bolt számára, hiszen akkor érdemes a pékárukat, és a tejtermékeket egymás közelébe pakolni a boltban, hogy kényelmes legyen a vásárlás. A Big Data technológiája ma már a mesterséges intelligencia kutatásban is teret nyert, amiből egy külön tudományágat hasított ki magának. A gépi tanulás elméletét, ami azt jelenti, hogy ha egy Big Data alkalmazást, amely folyamatosan és automatikusan elemez egy ilyen nagy adathalmazt statisztikai eszközökkel, akkor az így kielemzett tények képessé tehetik ezt az alkalmazást arra, hogy bizonyos feladatokat jobban oldjon meg akár az embernél is.
Például az orvostudomány területén, ha egy ilyen Big Data alkalmazásba betáplálunk egy rakás képet melanómás daganatokról, továbbá adatként azt is, hogy melyik volt rosszindulatú és melyik volt jóindulatú. Akkor ez az alkalmazás statisztikai eszközökkel elemezni tudja, hogy a fényképeken a daganatokat milyen elváltozások jellemzik nagyobb százalékban, ha azok rosszindulatúak, vagy ha jóindulatúak, és ha legközelebb betáplálják neki egy új melanóma gyanús beteg fényképét, akkor arról meg tudja állapítani, hogy az a daganat rosszindulatú, vagy jóindulatú. Általában jobban is, mint egy bőrgyógyász, mert több daganat fényképe áll a rendelkezésére, mint amennyit életében egy bőrgyógyász láthatott, és így mesterséges intelligencia alapú orvosi diagnózisokat állíthatunk elő.
A gépi tanulásra alapozott mesterséges intelligencia alkalmazásokat ma már nagyon sok területen alkalmazzák, még a tudományos kutatás területén is. Létezik olyan Big Data alapú mesterséges intelligencia alkalmazás, ami a korunkra már óriási mennyiségűre növekedett orvosi publikációkat vizsgálja át és elemzi, amelyeket egy ember száz évig sem tudna elolvasni, hogy azokban új összefüggéseket fedezzen fel, amelyek új tudományos eredmények magvai lehetnek. A Big Data technológiákra épülő mesterséges intelligencia alkalmazásokat mindenhol alkalmazzák már szerte a gazdaságban, így az ipari termelésben, az önvezető autók gyártása terén stb.
A megnövekedett adatmennyiségre, vagyis a Big Data technológiára épülő mesterséges intelligencia alkalmazások pedig így motorjai lehetnek a most kibontakozó új ipari forradalomnak. Amit azért neveznek új, vagyis második ipari forradalomnak, mert jellegében hasonlóságot mutat az első ipari forradalommal. Hiszen ahogy az első ipari forradalomnak a mesterséges, emberi izmoktól elszakadt erő volt hajtóereje, így a gőzből, a szénből, az olajból, vagy éppen a villanyáramból származó mesterséges erő, addig ennek az ipari forradalomnak a mesterséges értelem a hajtóereje. Míg az első ipari forradalom gépeit a földből kibányászott szén, olaj, gáz és egyéb más foszilis energiahordozók működtették, addig ennek az ipari forradalomnak a gépeit az ember által létrehozott és gépekbe pumpált mesterséges értelem működteti.
Továbbá van még egy közös sajátossága is a két ipari forradalomnak. Hiszen mindkét esetben szükséges volt még valamire, ami felszínre hozta a mesterséges erőt, illetve a mesterséges értelmet. Ez az első esetben pénz volt, hiszen mindig is hitelpénzre volt szükség, hogy valaki vállalkozásba kezdjen és bányát nyisson, hogy ki tudja bányászni az első ipari forradalom elindításához szükséges nyersanyagokat, a szenet, az olajat vagy a gázt. A második esetben pedig ez a valami az adat, hiszen az embereknek meg kell adniuk az adataikat, hogy azokat a mesterséges intelligencia alkalmazások elemezni tudják, és így fejleszteni tudják önmagukat, hogy a második ipari forradalom motorjai lehessenek.
A pénzről részletesen ír Karl Marx a legismertebb baloldali forradalmár a Tőkében, ahol azt fejti ki, hogy a pénz forgási sebessége a kapitalizmus igazi motorja. A tőkés vállalkozásának elindításakor megvásárolja a szükséges termelési eszközöket, továbbá a munkások munkaerejét, majd amikor le lett gyártva és el lett adva a sok termék, akkor a munkás belefektetett munkaerejének csak kis részét téríti meg bér formájában. A többletet pedig eltulajdonítja, amiből jókora többletjövedelemre tesz szert, hogy az így nyert pénzen aztán újra termelőeszközöket, és munkaerőt vásároljon, amiből aztán újra többletnyereségre tesz szert, és így tovább a végtelenségig. A tőkének, vagyis a pénznek ez az örökös körforgása a kapitalizmus motorja Marx szerint, amely mindig újratermeli a tőkét, vagyis a pénzt, és ezt az örök körforgást kell megtörni ahhoz, hogy megdöntsük a kapitalizmust.
Vajon a mai kor marxistái nem ugyanezen elvek szerint akarnak e eljárni akkor, amikor arra buzdítanak, hogy ne adjuk meg adatainkat a közösségi oldalakon? Amikor azt mondják, hogy ne regisztráljunk oda? Vagy ha már regisztráltunk, akkor iratkozzunk ki onnan? Vajon, ha a mai kor kapitalizmusának már nem annyira a pénznek, hanem az adatnak a körforgása a hajtómotorja, akkor nem éppen az adat körforgását akarják ezzel megakasztani? Ha az emberek nem adják meg az adataikat a közösségi alkalmazásoknak, akkor a mesterséges intelligencia alkalmazásoknak nem lesz mivel fejleszteni magukat, és az új ipari forradalom megakad. Ahogy Marx a pénz körforgását akarta megtörni, úgy a mai kor marxistái az adat körforgását akarják megtörni, hogy elérjék a várva várt célt, és megdöntsék a nagytőkét.
Ami még érdekesebb, hogy a vígan támadott nagytőkés személye is analógiát igyekszik mutatni a régi korokkal. Abban a korban, amikor a pénz volt a kapitalizmus motorja, a kapitalizmusellenes összeesküvéselméletek a szabadkőművességet támadták, aki fantazmagóriáikban uralma alá akarja hajtani a világot, és az élén egy zsidó pénzmágnás báró Rothschild állt. Ma, amikor az adat a kapitalizmus motorja az új kapitalizmusellenes marxisták az adatokat felhasználó közösségi médiát támadják, amelynek az élén a zsidó informatikus adatmágnás Mark Zuckerberg áll. Tiszta sor, hogy a történelem mennyire ismétli önmagát, hihetetlen! Az antiszemita fantáziákban a zsidó személye mindig összefonódik magával a kapitalizmussal, vagy a modernitással, illetve a haladással. Marx is azt hirdette, hogy a zsidó szelleme egyenlő a pénzzel, a zsidó maga a kapitalizmus megtestesítője, így ez ma sem lehet másképp.
Nemrégiben olvastam egy angol nyelvű oldalon egy olyan elemzést, mely szerint az emberek azonosításához és megfigyeléséhez használatos Big Data alapú arcfelismerő szoftvereket főképp izraeli cégek gyártják és értékesítik tovább különféle titkosszolgálatoknak, mint például az amerikai CIA-nak. Illetve a közösségi média illetékeseinek, így a facebooknak. Ennek nyomán pedig a közösségi média és a titkosszolgálatok tevékenysége kezd összeérni. Ezek a már-már leplezetlenül antiszemita megnyilvánulások egyre szélesebb nyilvánosságot kapnak a baloldali média berkein belül.
Felhasznált Irodalom:
Kevin Kelly: Hogyan eredményezhet a mesterséges értelem második ipari forradalmat? https://www.ted.com/…/kevin_kelly_how_ai_can_br…/transcript…
Karl Marx: A tőke I-III. (A politikai gazdaságtan bírálata), Budapest, 1949.
Konrad Löw: A kommunista ideológia vörös könyve, Kairosz kiadó, 2003.
Itt a lista: 52 vállalatnak adta át adatainkat a Facebook, meglepetések is akadnak http://hvg.hu/…/20180702_facebook_adatmegosztas_telefongyar…
Frederic Morton: A Rothschildok - Egy család története, Corvina, Budapest, 2002.
Global Media, War, and Technology https://www.edx.org/course/global-media-war-and-technology
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)