Fehér napfény süt
Az épület képében,
Széles korinthoszi
Oszlopok mélyében,
Hol akantusz
Levelek repedésén
Hallani a fürge
Vízcsobogás remegését,
Az épület kék-szürke
árnyalatú mozaik
Kockáinak csepegését,
Melyben lassan
Átalakul az oszlop
Képe, mint vallás
A római kor épületébe.
Szigorú képű
Oroszlán arcává,
Ókori karakterek
Palládium harcává,
És odakint hidak,
Várfalak alatt
Komótósan úszik
Tova a Rába,
Melyből átszűrődik
A király-koronás
Ó-középkori pára.
Felszállok vele
Lassan én is
Fehér fényű égboltba
Egyébkéntis.
Rideg mozaikkockák
Padlóin, a párás
Vízfórum freskóin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése