Kubinszky Mihály a neves soproni építész emlékirataiban leírja, hogy tudományos munkásságának jelentős részét a vasúti pályaudvarok történetének kutatása tette ki, amelyek, mint épülettípusok összekapcsolják egymással a közlekedést és az építészetet. A kérdés az, hogy a vasúti pályaudvarok beleilleszthetőek e valamiféle történeti folyamatba ahol a közlekedés és az építészet összekapcsolódik egymással? Az ókori építészet nyilvánvalóan még semmilyen formában nem kapcsolódott az építészethez. Az ókori város központja a görögöknél a piactér, vagy Rómában a Forum Romanum volt, ahol a közéleti események zajlottak, az épületek pedig csak annyiban kapcsolódtak a város közlekedési hálózatát alkotó terekhez, hogy keretbe foglalták őket.
Majd következett a középkor, amikor a várak váltak a közlekedés csomópontjaivá. Ezeket pedig védelmi célból építették, ami azt jelentette, hogy ha valamely emberi csoport meg akart közelíteni egy ércbányát, vagy egy fontosabb közlekedési utat, amit vár védett, akkor először be kellett vennie azt a várat. Itt tehát már valamelyest összekapcsolódott egymással a közlekedés és az építészet, hiszen a várak feletti uralom jelentette a közlekedésben a továbbjutás, vagyis a mozgás lehetőségét, így ezen a szinten a közlekedés, mint a mozgás lehetősége kapcsolódott össze az építészettel.
Ezután következett az újkor, amikor megjelent a vasúti közlekedés és a pályaudvar, vagyis Kubinszky szakterülete. Ezen a szinten már a közlekedés szervezése és irányítása is összekapcsolódott az építészettel a mozgás lehetősége mellett, hiszen a pályaudvarok legfőképpen a vasúti közlekedés irányításában játszanak szerepet. A következő és véleményem szerint az utolsó szintet pedig a űrhajózás megjelenése jelenti, amikor a közlekedés és az építészet technológiája immár teljes egységet alkot.
Az űrutazás hosszabb idejű, vagy más bolygók, illetve űrvárosok jövőbeli esetleges belakása esetén végleges tartózkodást jelent, ami szintén hozzátartozik az űrhajózásnak, mint egésznek a technológiájához, mármint az űrvárosok, űrállomások létesítése, vagy más bolygókon lévő települések létesítése, mint ahogy az űrben, súlytalanság állapotában művelhető új iparágak létesítése is, ami űrben lebegő gyárak építését jelenti, tehát az űrhajózás területén az építészet és az űrkutatás semmilyen formában nem választható el egymástól, az űrhajózás éppúgy építészeti tevékenységet is jelent egyben, mint egy átlagos város felépítése, hiszen már magának az űrhajónak a létrehozása is, amiben az űrhajósoknak lakniuk kell egy ideig felér egy nagyobb fajta társasház megépítésével. Tehát ezt a négy szintet szemlélve véleményem szerint kimondhatjuk, hogy a közlekedés és az építészet folyamatos összekapcsolódása történeti folyamatba ágyazható a nyugati kultúrában.
Felhasznált Irodalom:
Kubinszky Mihály: Az ion fejezet : egy építész emlékiratai, Budapest : HAP Galéria, 2006.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése