2017. október 20., péntek

Az INTJ személyiségtípus és a Disszociatív személyiségzavar

Az INTJ egy személyiségtípus betűkódja, amely egyike azoknak a személyiségtípusoknak, amely a pszichológia tudománya által leírt személyiségtipológia nyilvántart azok között a személyiségtípusok között, amilyen egy emberi személyiség lényegében lehet. Racionalistáknak és lángelméknek mondják más szavakkal az INTJ személyiségű embereket, ahol a lángelme fogalma nem feltétlenül zseniális képességeket takar, hanem az információk állandó gyűjtésére és analizálására való elhivatottságot. Jellemük lényege azon alapul, hogy életük értelmét az információ és tudás folyamatos gyűjtésében és racionális, logikai alapokon történő analizálásában találják meg. Nagyon szeretnek összefüggéseket és mintázatokat találni általunk összegyűjtött információcsomagokban. Amelyek olykor egymástól távoli területeket foglalnak egybe. Így ezek azok az emberek, akiket környezetük könyvmolynak szokott nevezni. Az általuk összegyűjtött információt új információvá, vagy ötletekké gyúrják össze, de ezeket az ötleteket ritkán valósítják meg. Inkább gondolják a dolgokat, mint csinálják, ezért a környezetük a könyvmolyság mellett nagy álmodozóknak is tekintik őket.

Ugyanakkor a másokhoz fűződő kapcsolataikban erősen korlátozottak, mert nem tudnak ráhangolódni más emberek érzelmeire és személyiségére. A többi ember esetleges gondjait és igényeit is a racionális logika szemüvegén át nézik és analizálják. Ezért a környezetük érzéketlennek és ridegnek érezheti viselkedésüket, ami beszűkítheti szociális kapcsolataikat és akár egy autista szintjével teheti egyenlővé az ilyen emberek társas helyzetét, holott ezek az emberek nem tekinthetők orvosi értelemben autistáknak. Általában olyan szakmákat ajánlanak ezeknek az embereknek, mint a mérnöki tudományok, a filozófia vagy a manuális műszaki képzetségek, ahol fontos szerepet játszik a különféle információk gyűjtése és analizálása. Olyan hírességek tartoznak az INTJ személyiségek közé, mint Friedrich Nietzsche filozófus, vagy Augustus Ceasar római császár. Egyszer kitöltöttem egy személyiségtesztet, amiből kiderült, hogy én magam is INTJ vagyok.
A disszociatív személyiségzavar pedig egy olyan kóros pszichiátriai betegség, amelyet gyakran összekevernek a Schizophreniával, pedig nem sok köze van hozzá. Lényegében a már sok thrillerben és krimiben feldolgozott személyiséghasadást jelenti. Amikor egy ember elméjében több személyiség van jelen, és ezek közül mindig másik kerül felszínre az idő múlásával. Van olyan ember, aki például reggel új ruhákat rajzoló divatbolondként ébred, majd a délelőttöt a pszicholingvisztika professzoraként tölti egy egyetemi katedrán, hogy aztán este parciális differenciálegyenleteket oldjon meg a számítógép előtt a matematika doktoraként. A tudomány számára egészen zavarba ejtő ez az állapot ugyanis ezeknek az embereknek az egyes személyiségeihez egészen eltérő képességek társulhatnak, mint például magasabb vagy alacsonyabb IQ. Jobbkezesség az egyik személyiségnél, míg a másiknál balkezesség. Van olyan eset, hogy az egyik művészi szinten rajzol, míg a másik egyáltalán nem tud rajzolni.

Ezeknél az embereknél szokott megtörténni az a pszichothrillerekből jól ismert jelenet, hogy az illető számára egyszer csak elsötétül a világ aztán teljesen ismeretlen helyen ébred, mert időközben egy egészen másik személyiség vette át az uralmat a tudata felett. A tudomány ma még nem ismeri ennek a betegségnek az okait, gyermekkori traumákra gyanakszanak, amelyek előidézhetik, de ez nem bizonyított. Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, illetve az amerikai kontinensen gyakrabban diagnosztizálják, mint Európában. Ennek az oka sem tisztázott. Miért írok most erről? Azért, mert arra gyanakszom, hogy ez a két állapot, vagyis az INTJ személyiség megléte, és a disszociatív személyiségzavar talán valamilyen formában az ellentéte lehet egymásnak. Az INTJ személyiségű ember információkat és tudásanyagokat gyűjt, és azokat gyúrja össze valamiféle magasabb egységbe, tehát egymástól eltérő személyiségű emberek előállított tudását, életművét kapcsolja össze egymással magasabb egységgé, míg a disszociatív személyiségzavaros pont ennek az ellenkezőjét teszi. Szétforgácsolja magát egymástól eltérő tudásanyagot létrehozó egyedi személyiségekké. Nemrég láttam a legújabb pszichothrillert, amely ilyen disszociatív személyiségzavarral küzdő emberről szól. A filmben állatgondozóként dolgozik az illető, azt hiszem. 23 különféle személyisége van, és kialakulóban van egy 24.-ik, amelyben az általa gondozott állatokkal azonosul. Ezért elrabol 3 fiatalkorú lányt, hogy azok fogadóbizottságként legyenek jelen a 24. személyiség érkezésénél, akiket ez a születő állatias lény megölhet. Erről szól nagyjából a film. Érdekes, hogy ez a film a személyiség szétforgácsolódásának csúcsát az elállatiasodásban véli felfedezni, míg az egyik leghíresebb INTJ Friedrich Nietzsche az állati létforma ellenkezőjének, vagyis ez emberfeletti ember mítoszának a feltalálója volt.
Talán tényleg lehet valami igazság abban, hogy míg az eltérő személyiségek által létrehozott tudás egységbefoglalása, vagyis az egységre való törekvés az emberfeletti létformák felé vezet, addig személyiség szétforgácsolása az állati létformák felé veszi az irányt? Szerintem érdemes lenne az orvostudománynak összehasonlítania az INTJ-k és a disszociatív személyiségzavarosok állapotát, illetve agyműködését. Kíváncsi lennék, hogy mire jutna akkor.

Felhasznált Irodalom:

MBTI csoport: INTJ  http://lelektanitipusok.utkereso.eu/racionalistak/intj/
Disszociatív személyiség https://hu.wikipedia.org/wiki/Disszociat%C3%ADv_szem%C3%A9lyis%C3%A9g
Széttörve film: https://port.hu/adatlap/film/mozi/szettorve-split/movie-177951

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése