Összefoglaló a reklámadó körüli vitáról

Körülbelül két hétig tartott a reklámadó körüli politikai vita, ami most lecsengeni látszik. A kormánypártok szorgalmazták a bevezetését. Több lehetséges indok is elhangzott politikusok és médiaszemélyiségek szájából, hogy miért vezetik ezt be. Orbán a vita vége felé az igazságos közteherviselés eszméjére hivatkozott. Rogán Attila szerint az adórendszer a reklámadó nélkül nem működhet tovább, amivel sokan nem értettek egyet, hiszen a reklámadóból nem folyik be számottevő jövedelem a költségvetésbe.

Végül elhangzott olyan érv is, hogy ez valójában nem reklámadó, hanem gagyiadó, amivel a szennyműsorokat akarják megsarcolni. Ezt a gondolatot arra alapozzák, hogy a televíziós kábelcsatornák, amelyek közé a kereskedelmi televíziók is tartoznak alapvetően két forrásból kapják a bevételeiket. Egyrészt fejpénzt kapnak a kábelszolgáltatóktól az előfizetések után. Így ha például én előfizetek egy olyan csomagra az UPC-nél, amiben benne van az RTL KLUB, akkor az RTL KLUB az általam befizetett előfizetési díjból kap egy fix összeget, amit a kábelszolgáltató és a televíziós csatorna közötti szerződés határoz meg, és ez nem függ a nézettségtől. A másik bevételük az a reklámokból van, ami viszont függ a nézettségtől, hiszen a reklámidőt annál értékesebben tudják eladni, minél nagyobb a mért nézettségük.

A nézettségük pedig nyilván azoknak a kereskedelmi csatornáknak a legnagyobb, akik a közismert gagyi műsorokat sugározzák, mint például a valóságshowk, akciófilmek, pornográf műsorok szappanoperák stb. Tehát ezek a csatornák ilyen módon a szennyműsoraik nézettségének köszönhetően extraprofitra tesznek szert a reklámbevételeik segítségével. A kormány ebből következően elsősorban nem a reklámokat adóztatja meg, hanem a szennyműsorok sugárzását, amit jól mutat az is, hogy ez az adó elsősorban a magas összegű reklámjövedelmeket sújtja, amit főként a nagy nézettségű szennyműsorokat sugárzó adók tesznek zsebre, míg az alacsony reklámbevételeket kevésbé sújtja ez az adó, amit általában az értékteremtő tevékenységet is felmutatni tudó csatornák kapnak kézhez, akiknek kisebb a nézettségük.

A reklámadó elleni tiltakozásba most a kormányközeli médiumok is beszálltak arra hivatkozva, hogy a reklámadó nem csak a szennyműsorokat előállító adókat, hanem az értéket előállító adókat is súlytja, továbbá az a véleményük, hogy ez az intézkedés nem fogja megszüntetni a gagyit. A baloldal pedig szokás szerint a sajtószabadság, illetve a véleményszabadság elleni támadásként határozta meg a reklámadót, és ezzel együtt a demokrácia megnyirbálásának tekinti. A Jobbik támogatja a javaslatot, de az ebből befolyó összeget nem az oktatás fejlesztésére költené, mint a kormány, hanem az internet ingyenessé tételére arra hivatkozva, hogy az segítené a hátrányos helyzetűeket a távmunkához jutásban.

Kezdjük először is a baloldal bírálatával. Le kell szögeznünk először is, hogy a reklámadó semmiképpen nem tekinthető a demokrácia megnyirbálásának, mert a demokratikus országokban csak a véleményszabadság egyetemes. A sajtószabadság, vagyis hogy az írott és az elektronikus sajtó bármilyen tartalmat, bármilyen műsoridőben leközölhet a pornográfiától az önkényuralmi jelképek propagálásáig, már nem. Minden országban van valamiféle korlátozás a sajtószabadságot illetően, mint például, hogy pornográf tartalmat csak éjfél után közvetíthetnek, vagy akciófilmeket csak este 20 00 óra után stb. Tehát a sajtószabadság még a demokratikus országokban sem általánosan elterjedt, mindenhol van valamiféle korlátozás, vagy sarcolás a gagyi műsorokat illetően, ezért a gagyi korlátozása nem sérti a demokratikus alapjogokat. A véleményszabadságot pedig nem korlátozza ez a törvény, mert attól, hogy reklámadót kell fizetni még mindenki elmondhatja, illetve leírhatja a véleményét.

Már abból is látszik, hogy a baloldal tulajdonképpen a demokrácia fogalmával és játékszabályaival sincs tisztában, hogy a kormány minden korlátozó, vagy sarcoló intézkedésében a demokrácia megnyirbálását látja. A demokrácia játékszabályai szerint, ha egy politikai csoportosulásnak nem tetszik a kormány intézkedése, akkor kimondhatja, hogy ez nem tetszik neki, illetve megteheti, hogy arra buzdítja a választókat, hogy a következő népszavazáson ne szavazzanak a kormánypártokra, illetve van még egy lehetőség is, mégpedig az, hogy aláírást gyűjthet abból a célból, hogy legyen külön népszavazás az adott intézkedés életbelépésének a megakadályozására. Az viszont, hogy az ellenzék azt mondja, hogy az adott intézkedés, mint például adóemelés, vagy tiltás nem demokratikus, és ezzel mintegy erőszakosan kirekeszti a kormánypártokat a demokratikus pártok köréből, a maga véleményét emelve a demokrácia egyetlen letéteményesévé nem tartozik a demokrácia játékszabályai közé.

Ugyanis addig amíg a kormány tiltó és sarcoló intézkedéseit a választói többség felhatalmazásával, a véleményszabadság meghagyásával, és az alkotmány paragrafusainak betartásával lépteti életbe, addig annak MINDEN INTÉZKEDÉSE DEMOKRATIKUS!!! Ezt jó lenne megtanulni. A demokrácia ugyanis nem azt jelenti, hogy minden tekintély, törvény és szabály felülbírálható, nem azt jelenti, hogy a kormány minden intézkedése ellen bármilyen eszközzel lehet lázadni, mert az ilyen politikai berendezkedést ahol ez lehetséges nem demokráciának, hanem anarchiának hívják. A demokrácia azt jelenti, hogy négyévente népszavazáson választhat a nép, és a többség akaratának kell érvényesülnie, a rákövetkező négy évben pedig a véleményükben kisebbségben maradottaknak el kell viselniük, hogy az aktuálisan hatalmon lévő pártok parancsolnak, még ha olykor nekik nem tetsző tiltó és sarcoló intézkedéseket is hoznak.

Ezzel is lehet nem egyetérteni, nekem sem mindenben tetszik a demokrácia, csak akkor ne nevezzék magukat demokratáknak, hanem vállalják fel, hogy ők valójában anarchisták. Ami a JOBBIK ötletét illeti, hogy a reklámadóból befolyó pénzt nem az oktatásra, hanem az internet ingyenessé tételére kell fordítani a távmunkavégzés előmozdítása érdekében, a JOBBIK mondhatni szokásos módszereit követi, amire már egy előző cikkemben is utaltam „Kelet-Nyugat ellentét a magyar politikai közbeszédben, avagy hogyan nézi hülyének az embereket a baloldal és a JOBBIK” http://ujkozepkor.blogspot.hu/2014/05/kelet-nyugat-ellentet-magyar-politikai.html miszerint látszólag a baloldal ellen tesz a javaslataival, de valójában ugyan azt az irányvonalat képviseli a javaslataival, mint a baloldal, csak más oldalról.

Ugyanis, ha valóban ingyenessé tesszük az internetet mindenki számára, azzal nem a távmunkavégzés elterjedését segítjük elő, mert a távmunkavégzés nem azért nem elterjedt Magyarországon, mert nem ingyenes az internet, hanem mert nincs távmunka, vagy ha van is, az olyan, amit épeszű ember nem vállal el, mint például telefonos értékesítés. A magasan kvalifikált, jól képzett munkavállalók sem tudnak távmunkát találni Magyarországon, akik az internetet amúgy is meg tudják fizetni, nemhogy a falvakban élő hátrányos helyzetűek, akiknek a JOBBIK ezt a javaslatot szánja. Az internet ingyenessé tétele egyedül azt szolgálná, hogy azok a valóban hátrányos helyzetű rétegek, akik eddig is idejük jórészében otthon ültek, és a gagyi szappanoperákat nézték az RTL KLUB-on, mert munkanélküliként semmi más dolguk nem volt, ezentúl az interneten fogják nézni egész nap a brazil szappanoperákhoz hasonló szemetet. Tehát a JOBBIK azt a pénzt, amit a Fidesz a televíziós adók gagyi műsoraitól elvesz, az interneten található gagyi népszerűsítésére csatornázná vissza, ami egyértelműen azt a célt szolgálja, amit a baloldal is követ.

A magánvéleményem az a törvényről, hogy ez valóban egyfajta büntetés a szennyműsorokat közvetítő cégek számára, és ilyen értelemben jó gondolat, de a szennykultúrát ez önmagában valóban nem fogja megszüntetni. Ha ez hasonló a korábban bevezetett chipsadóhoz, ami arra irányul, hogy a társadalomra káros tartalmakat megadóztassák, és a befolyó pénzt a károsodott társadalom rehabilitációjára fordítsák, mint például oktatás, akkor az a véleményem, hogy a véleményszabadságot meg kell tartani, mert a társadalom csak a vélemények ütköztetésével fejlődhet, de szennykultúrára semmi szükség nincs. Ha ugyanis a szennykultúrát megszűntetnék, akkor a tásradalmat sem kellene a továbbiakban rehabilitálni, így szerintem a szennykultúrát nem megadóztatni, hanem megszüntetni kell.

Ezt pedig úgy lehetne megvalósítani, ha a törvényben szigorúan rögzítenék, hogy szennykultúrát, tehát pornográfiát, valóságshowt, akciót stb. ideális esetben egyáltalán nem, vagy ha ez jelenleg nem megoldható az Európai Uniós szabályozás miatt, akkor csak éjfél és hajnali 4 óra között lehet leadni. Aki pedig ezt a szabályt nem tartja be, annak először egy meghatározott összeget, mondjuk egymillió forintot kelljen befizetni a költségvetésbe, aztán ha megismétli ezt a szabálysértést, akkor már kétmilliót, ha megint megismétli, akkor négymilliót, és így tovább egészen addig amíg csillagászati méretűvé nem duzzad ez az összeg. Tehát a szabályszegés ismétlése esetén mindig duplázni kellene az összeget, ami biztos, hogy nem alkotmányellenes, mert a magyar büntetőjogban is jelen van az a tétel, hogy a bűnismétlés mindig nagyobb büntetést von maga után. Ezzel a módszerrel biztosabban kiküszöbölhető lenne az a tényező is, amit a leggyakrabban felvetnek a törvény ellen, hogy az értékteremtő médiumokat is megsarcolja.