Rövid elmélkedés

Nyugaton mind a baloldali, mind pedig a jobboldali antiszemitizmus abból fakad, hogy a nyugati ember úgy érzi, hogy a zsidók felsőbbrendűek nála. Ügyesebbek a kereskedelemben, a matematikában, a tudományokban, mint ő, és ezt nem bírja feldolgozni. De vajon tényleg emiatt kellene utálni a zsidókat?

Prekariátus és zsidóság

A prekariátus egy XXI. századi társadalomtudományi szakkifejezés. Az angol precarious (bizonytalan), és a proletariat (proletariátus) szavak összeolvadásából származik. A jelenlegi kapitalista társadalom legalsó rétegeit jelöli, akik a munkásosztály viszonylagos létbiztonságával szemben sem hosszú távú, teljes munkaidős munkahellyel, sem állandó és a megélhetéshez elégséges jövedelemmel nem rendelkeznek. Megélhetéshez szükséges jövedelmüket csak bizonytalan forrásokból, állami segélyekből, alkalmi munkákból, vagy hulladékgyűjtésből tudják előállítani. Ide tartoznak a frissen diplomázott, vagy szakképesítést szerzett tartósan munkanélküli fiatalok, a részmunkaidőben, vagy határozott időre szólóan foglalkoztatottak. A csekély mértékű állami segélyeken élő rokkantak, és csökkent munkaképességűek. A munkaerőpiacról teljesen kiszorult, jövedelem nélküli hajléktalanok.

Ezek a rétegek nagy számban vannak a mai nyugati társadalomban. Jövedelmi helyzetük bizonytalansága és osztályhelyzetük fragmentáltsága éles ellentétben áll a munkásosztályéval, amely általában biztos jövedelemmel és egzisztenciával, továbbá erős kollektív közösségi tudattal rendelkezik. Engem ennek a társadalmi osztálynak a helyzete nagyon emlékeztet a középkori zsidóság osztályhelyzetéhez, akiket akkoriban megfosztottak az aránylag biztos jövedelemmel és egzisztenciával járó mezőgazdasági és kézműves foglalkozások űzésének lehetőségétől. Csak a bizonytalansággal járó kereskedelem és pénzügyi szektor maradt a számukra a középkorban.

Ez pedig, mint tudjuk, hihetetlen vállalkozói készséget fejlesztett ki bennük, ami a modern korban a tudományos és gazdasági élet csúcsaira röpítette őket. A nyugati nagyvállalkozók és Nobel díjas tudósok jelentős hányada zsidó származású. Ez pedig jórészt az egykori helyzetük bizonytalan voltából fakad, hiszen ha valakitől elveszik a biztos munkahely és jövedelem reményét az óriási merészséggel ruházza fel az illetőt, hogy vállalkozást alapítson. Ha ugyanis valakinek reménye sincs a biztos jövedelemre annak gyakorlatilag nincs veszteni valója, és ilyen körülmények között nagyon is megéri felvenni a banktól egy rahedli hitelt, és befektetni valamilyen jövőbeni vállalkozásba. Míg egy biztos egzisztenciával rendelkező embernél a hitelfelvétel könnyen azzal járhat, hogy mindenét elveszti.

Tehát akkor feltehetjük a kérdést, hogy a mai prekariátusból fognak kikerülni a jövő zsidói? Akik vesztenivaló hiányában nagyvállalkozásokba kezdenek, és meghódítják majd egykor a jövő gazdasági technológiai struktúráinak elitpozícióit? Ez szerintem érdekes elmélet. Azért nem vagyok biztos ebben, mert a zsidóság annak idejében egyfajta etnikai csoportosulásként került bizonytalan gazdasági körülmények közé. Így megvolt bennük egyfajta kollektív szellem, ami segítette a közösség tagjait, hogy a nagy bizonytalanság ellenére is belevágjanak egy-egy vállalkozásba. Ez a kollektív szellem a mai prekariátusból hiányzik, és véleményem szerint csak felülről, az állami beavatkozás eszközeivel lehetne kollektív közösséggé kovácsolni a prekariátust, hogy nagyobb sikerrel váljanak a jövő vállalkozó zsidóivá.

Az önalávetésről

Egy ismert magyar pszichológus azt írta az egyik könyvében, hogy a nemi erőszak az alávetett népek osztályrésze. Már ha egymástól eltérő népek tagjai erőszakolják meg a másik nép asszonyait. Na most ennek fényében érdekes jelenség az, ami Nyugat-Európában lejátszódik, hogy a nyugati fehér ember önként enged be az országába tőle eltérő bőrszínű és kultúrájú embereket. Mintegy önként kiszolgáltatva asszonyait és sok esetben fiúgyermekeit is annak, hogy ezeknek az eltérő népeknek a fiai megerőszakolják őket. Akkor ennek fényében ezt neveztjük valamiféle szexuális önalávetésnek? Vajon milyen szociálpszichológiai, vagy nemzetkarakteológiai tényezők játszhatnak abban szerepet, hogy egy nép szexuálisan alávesse magát egy másik népnek?

Az optimális VR konstrukció

Ma meglátogattam az alul belinkelt soproni virtuális valóság élményközpontot. Pár ezer forintba kerül fél órás játszadozás a VR eszközökkel. Aki esetleg nem tudná a virtuális valóság, vagy rövidítve VR egy új informatikai technológia, ami arról szól, hogy ha a VR eszközeit magunkra öltjük, például VR szemüvegeket, akkor a VR eszközökbe beprogramozott digitális és grafikus látványelemek úgy kerülnek a szemünk elé, hogy a teljes látóterünket betöltik, és egy külön virtuális világot tárnak elénk. Így nemcsak a számítógép képernyőjén játszhatunk például számítógépes játékokkal, hanem úgy érezhetjük, mintha tényleg szereplői lennénk egy ilyen élő játéknak. Akár a teljes látóterünket betöltheti egy bokszaréna háromdimenziós képe a VR szemüveg nyomán, és ebben a virtuális világban élőben verekedhetünk egy virtuális bokszolóval például. Mivel kipróbálós típus vagyok, mindent kipróbálok, úgy gondoltam, nem halok bele, ha egyszer kidobom rá azt a pár ezer forintot.
Az másik link pedig egy Nature cikkre mutat, ahol a VR tudományos alkalmazásáról írnak. A cikk szerint a VR eszközöket mikroszkópokkal is össze lehet kapcsolni, és a mikroszkópikus objektumokat az emberi érzékek számára virtuális valóság formájában láthatóvá tenni, mint például a különféle fehérjéket, vagy egyéb szerves molekulákat. Ez pedig segítséget nyújthat ezeknek a mikroszkópikus objektumoknak a tudományos elemzésében. Az interneten sok digitális eszközöket használó közösségi távoktatási portál található ma már, mint például a Coursera, ahol neves egyetemek hirdetik képzéseiket. Ha egyszer létrehoznának egy közösségi tudományos kutatással foglalkozó portált is, ahol VR eszközökkel lehetne elemezni a különféle egyetemek kutatólaborjaiban fellelhető mikroszkópikus objektumokat internetes távkapcsolaton keresztül, és így be lehetne kapcsolódni az egyetemek kutatómunkájába, akkor befektetnék én is egy ilyen eszközbe. Egyenlőre azonban míg csak játszadozni lehet vele, ez annyira nem éri meg a számomra.

https://vrthespot.net/

https://www.nature.com/articles/d41586-018-04997-2